Üzlet életre-halálra
Smuzewitz Ilona
2010. 06. 02.
Közel negyedmilliárd forintos adócsalást találtak a Közép-Dunántúlon. A terménykereskedelemmel és közúti fuvarozással foglalkozó vállalkozónál az ÁFA utólagos ellenőrzésekor bukkantak fiktív számlákra és más szabálytalanságokra. A vállalkozó még halottaktól is vásárolt gabonát. A névtelenséghez ragaszkodó vállalkozót Smuzewitz Ilona kérdezte.
Hócipő: Hogy sikerült a halottaktól vásárolnia?
Vállalkozó: Úgy tudtam, hogy maga is evvel a hülyeséggel jön majd. Úgy tudtam! Reggel mondtam is a sógornak, hogy figyelj, megint evvel jönnek majd...
Hócipő: Mi ebben a hülyeség?
Vállalkozó: Az egész.
Hócipő: Tehát nem igaz?
Vállalkozó: Honnan tudjam? Hát, ha valaki nekem jó áron akar eladni valamit, akkor én nem nézem, hogy az illető él-e vagy halott, hanem megveszem. Ha jó az ár. Ha bejön hozzám, hogy van eladó gabonája, én megkérdezem, milyen minőségű és mennyibe kerül. És ha megfelel, megveszem. Nálam csak ez számít.
Hócipő: De hogy tud halottakkal üzletelni?
Vállalkozó: Én nagyon régi kereskedő családból származom, engem megtanítottak, hogy első az üzlet, és az élet csak azután jöhet.
Hócipő: Ez azért elég gyenge érv...
Vállalkozó: Nézze, én sokat láttam a világból, jártam egyszer Dániában is, tehenészeteket néztünk a másik sógorral, én oda autóval mentem és sok emberrel találkoztam. Én soha nem néztem, hogy melyikük él, és melyikük nem, érti? Megálltam a benzinkúton tankolni, engem nem érdekelt, hogy él-e a benzinkutas, hanem töltsed tele az autóm testvér, itt a pénz, és megyek utamra, te meg éld az életedet, ahogy tudod. Ha még élsz. Énbennem van ez a tolerancia.
Hócipő: Egy szavát sem értem.
Vállalkozó: Mondom máshogy. Én nem azt nézem, hogy egy ember kicsoda vagy micsoda. Él-e, nem-e. Nekem minden ember egyforma.
Hócipő: Sajátos álláspont.
Vállalkozó: Nézze, én ha egy étteremben rendelek egy bécsi szeletet, akkor nekem nem esik nehezemre néhányszor beledöfni a kést. Mert hátha él. Én ugyanis addig mindent élőnek tekintek, amíg saját kezűleg nem ölöm meg. Addig nekem mindenki élő. Volt régen egy társam, róla viszont tudom, hogy meghalt. Tőle nem is vennék gabonát. A többi csak a kommunisták műve.
Hócipő: Hogy jönnek ide a kommunisták?
Vállalkozó: Hát én már március óta tudom, hogy jobboldali érzelmű ember leszek. Amiért engem majd nem szeretnek a kommunisták, így jönnek ide.
Hócipő: Végül csak azt árulja el, ugyan miért akarnának önnek gabonát eladni a halottak?
Vállalkozó: Fogalmam sincs, biztos megszorultak. Nekik is élniük kell valamiből.