Bazi nagy görög számla...

Ürmös Zsolt
2010. 05. 28.
Görögország legnagyobb távközlési vállalata véletlenül a regnáló görög miniszterelnök vezetékes telefonját kapcsolta ki valaki más számlatartozása miatt, mivel a távközlési vállalat munkatársa tévedésből elírt egy számot. A hiba nem derült ki azonnal, így Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök három napra telefon nélkül maradt. A Hócipő tudósítója személyesen a görög kormányfőt faggatta az esetről.

Hócipő: Elnök úr! Igaz, hogy pont a telefonkikapcsolás napjaiban kellett az országuknak egy döntő fontosságú tartozást rendeznie?

Papandreu: Igen. Épp akkor járt le az EU felé fennálló 8,5 milliárd eurós tartozásunk, és úgy egyeztünk meg, hogy emelt díjas hívásokkal törlesztjük az összeget. Már épp kezdtem bepötyögni a telefonba a számot, amikor egy kellemes női hang közölte velem négy nyelven, hogy az adott irányba hívásokat nem kezdeményezhetek, mert lejárt az egyenlegem.

Hócipő: Nem volt gyanús, hogy valami tévedés lehet?

Papandreu: Tudja már előfordult, hogy a kormányülés és a zsúfolt program miatt elfelejtettem befizetni a telefonszámlát. Sőt, egyszer régebben a gyereket is az óvodában felejtettük.

Hócipő: Gondolom meglepődött...

Papandreu: Akkor nem annyira, két héttel az előtt viszont annál inkább. Bokros Lajost akartam hívni tanácsért, de valami Valkó Eszter jelentkezett be, és közölte, hogy egy kilenc betűs szóért cserébe elvihetem az ötszázezres főnyereményt. Szerencsére eszembe jutott egy magyar szó, amit a Lajostól tanultam, az ÁLLAMCSŐD.

Hócipő: És hogyan kommunikált három napig telefon nélkül?

Papandreu: Több féle módszert is kipróbáltunk. Például a spanyol és portugál miniszterelnökkel chaten tartottuk a kapcsolatot, én Zeus néven voltam fent, de azóta már Zorbára változtattam nicknevemet.

Hócipő: Az EU és a Világbank megbízottjaival is chatelt?

Papandreu: Nem, velük füstjelekkel kommunikáltunk. Tüzet raktam az udvaron, és a lószőrpokróccal adtam a jeleket. Szerencsére a helyettesem, a sápadt arcú pénzügyminiszter ismeri a navahó füstjeleket, és azokat rögtön le is fordította világítótorony jelekké, amiket a tengerparti tornyaink az éjszaka folyamán, folyamatosan sugároztak az amerikai flotta anyahajóinak. Végül ők továbbították az üzeneteinket Brüsszelbe.

Hócipő: Tehát a kormány tagjaival is így kommunikált?

Papandreu: Dehogy! Tudja, a sok füst miatt már kezdtük kimeríteni a széndioxid kvótánkat. Így sokkal egyszerűbb megoldást választottunk. Felmentem a házunkkal szomszédos hegyre, ami pont rálátást biztosít a kormányhivatal épületeire. Mivel elég jó a visszhangja, csak elkiáltottam magam, hogy „Csúszok haza bébi bogyó!”, és a kormányom tagjai már tudták, hogy megyek be dolgozni.

Hócipő: Végezetül had kérdezzem meg, a bosszúságon kívül valami előnye is volt ennek a telefon nélküli három napnak?

Papandreu: Persze! Például adott egy igazán remek ötletet. Már szervezem az első túlélőtábort az EU miniszterelnökeinek, hogy megtanuljanak nélkülözések közepette, telefon, internet, villany, gáz nélkül is megélni. Az euró árfolyamát elnézve szükségük is lesz rá hamarosan...

Hócipő: Elnök úr, köszönöm a riportot.

Papandreu: Nagyon szívesen... Ha már úgy is kifelé megy, megmondaná annak az overálos fiatalembernek, aki az ajtó előtt várakozik, hogy nem vagyok itthon. Úgy látom, a gázművektől jött, és történetesen a gázszámlát tényleg elfelejtettem befizetni...