Győzike olajban
Hócipő szerkesztőség
2005. 12. 07. · Hócipő 2005/25
Műkincsekről lévén szó, felkértük egykori
tervezőszerkesztőnket, a kiváló galéristát, Haas Jánost, legyen
segítségünkre az alábbi mesterművek méltatásában.
Szembetűnő, hogy a művész a kedvenc állatot behízelgőbben ábrázolja,
mint gazdáját, aki talán hallása elvesztésén kesereg. Nem beszélve
Beáról.
Andy Warhol világa tűnik fel, a rózsaszín autó szimbóluma, Mercedes
formájában, mert a Jaguár veszélyes a zebrákra. A misztikusan dekoratív
kép bal oldalán az aranyborjú-ábrázolás a fogyasztói társadalom
mételyét demonstrálja. A Romantic Kolbászgyár előtt parkoló járgány
mellett áll maga a Töltő. Neve a kocsi rendszámtábláján olvasható,
nehogy a külföldiek összetévesszék Viktorkával.
A szerencse forgandósága - lehetne a címe. Jacko ízléses légycsapóval,
cipőjén Náray Tamás, Király Tamás, vagy Zoób Kati se találhat fogást,
Győzike zakóján azért még egy kicsit dolgoznának. A feketeöves
kameraman jelenléte finoman jelzi, hogy a tarjáni lakás, afféle -
magyar Neverland - még nyilvános búvóhelye lehet Jackónak, vagy magának
Győzikének, Bea elől.
A művész az 1960-as évek nagy generációja, az ipartervesek méltó utóda.
A nemzeti háttér patetikus jelleget ad a képnek, alkotója érzékelteti,
hogy hőse vállát nagy terhek nyomják. De az is lehet, hogy a gazdagon
porciózott könyököt Milóban veszítette el valaki, vagy a hírhedt
osztrák akcionista festő, Nitsch felejtette a Kiscelli Múzeumban.
A jellegzetes konstruktivista alkotást merészen teszi ambivalenssé a
figuralitás váratlan formában való megjelenítése. A Romantic
időcsinálójának rácsszerkezet mögé helyezése, és a mű szabályos
építkezését váratlanul megtörő gesztus-elemek az alkotó szubjektív
látásmódját jelenítik meg, aki akár a híres szentendrei Vajda Lajos
Stúdió egyik tehetsége is lehetne.
A modern művészet világhírű fenegyerekére, Andy Warholra emlékeztető
újabb alkotás a rá jellemző sokszínűséggel mutatja be a modellt, aki
Óra-Ékszer reklámfiguraként is remekül megállná a helyét. A képet
elsősorban a plafonra ajánljuk, mert minden szögből ránk néz valaki.
Műfaját tekintve, a lendületes reklámgrafika és a képregény között
lebeg, illetve suhan, egy rohanó autó és utasainak ábrázolásával.
Stílusa alapján Roy Lichtensteint is gondolhatnánk alkotónak. Győzike
szövegelése azt a reményt kelti, hogy legalább egy mondat ráragadt
Londonban. A Beás ülés előtti ,,GUGG" felirat azt sugallja, hogy a
mester művét a Guggenheim Múzeumban is el tudná képzelni. Ha csak addig
Győzike ki nem költözik a kocsiból is.
Vojnich Erzsébet szürrealista stílusában meghökkentőn mutatja be az
újgazdag réteg bizarr tárgyi kultúráját, szimbolikájában az
összetartozásra utaló elem vászonra vitelével. A modell magányát s az
ehhez társuló mély depressziót az arc szuggesztív, realisztikus
megjelenítésével és a test elnagyolt, vázlatszerű ábrázolásával
érzékelteti mesterien, kompozíciójában a modell jobb oldali
beállítottságát, illetve beültetettségét sugallva.
Sajátosan szakrális megfogalmazása a Győzike-ábrázolásnak, királyok
megörökítésére emlékeztető stílusjegyekkel. A kép a bizánci
ikonfestészet és a XX. századi római iskola (nem romai iskola)
témavilágában fogant. A főalak centrális helyzete, a szuggesztív
tekintet is ezt a felvetést erősíti.
A Max Ernst stílusában fogant, dekoratív szürrealizmust hordozó erős
koloritú portré ékes bizonyítéka annak, hogy Győzike valamennyiünk
számára nyitott könyv, sőt egyúttal lángész is.
Tóth József Majális parafrázisa több festőóriás stílusjegyeit ötvözi,
Gauguin tahiti szépsége mellett Rousseau zebrájaként trónol hősünk, de
in concreto, Manet Reggeli a szabadban című alkotásának fantáziadús
átköltéseként is felfoghatjuk. Ha külön-külön árvereznék a díszes
kerettel, nehéz lenne, megjósolni, melyiket ütnék le többért.
A kiállítás megtekinthető: 2006. január 9.-ig
Helye: Mucius Kortárs Galéria,
Budapest V., Október 6. u. 3.
