Repülőrajt

Smuzewitz Ilona
2010. 03. 25.
Magyarországra repült az izraeli légierő két felderítő gépe. A politikai botrányt kavaró esetről szerettünk volna a legilletékesebb forrásból tájékozódni. Klein úr, a Moszad magyarországi hálózata és egy méretes szabóság irányítója Smuzewitz Ilona kérdéseire válaszolt.

Klein úr: Jó napot, kezeit csókolom, mivel szolgálhatok?

Hócipő: Nekem azt mondták, ön irányítja a Moszad magyarországi hálózatát.

Klein úr: Ezt mondták?

Hócipő: Ezt.

Klein úr: Akkor nyilván így is van. Miben lehetek még a szolgálatára? Rövidítsük le esetleg a szoknyáját? Vegyünk be a kabátból?

Hócipő: Engem a Moszad jobban érdekelne.

Klein úr: Hát hogyne. Az mindenkit sokkal jobban érdekel. De azért a válltömésekre sem árt odafigyelni!

Hócipő: Van információja a kémrepülők magyarországi útjáról?

Klein úr: Arról főleg információim vannak.

Hócipő: Elmondaná, mi történt?

Klein úr: Hogyne. Éppen jöttem vissza Izraelből, mert mi ilyen kémrepülőkkel ingázunk, amikor eszembe jutott, hogy a feleségem, az a drága asszony azt mondta, hogy „fiacskám, hozzál maceszt a Haifa utcai péktől!”. Én évek óta győzködöm, hogy itt a Lichtblaumnál sokkal jobb a macesz, de hiába, a feleségem csak ragaszkodik a jeruzsálemi pékhez. Már éppen eszembe jutott, hogy ajvé, a maceszt meg nem hoztam magammal, ezért visszafordítottam a repülőt.

Hócipő: Maga vezette?

Klein úr: Én, persze. Amióta leépítették a pilótákat, mert így olcsóbb. Mutathatom az olasz szövetünket?

Hócipő: És közben kémkedtek a repülők?

Klein úr: Hogyne. Hát azok állandóan kémkednek. Az ember nem győzi figyelmeztetni őket, hogy ne leskelődjenek. De ha csak egy pillanatra nem nézek oda, mindjárt kémkednek.

Hócipő: Mi után kémkednek?

Klein úr: Minden után. Az egyik repülő minden reggel kikémleli a sporthíreket, mert érdekli, hogy játszott a Vasas. A másik gép telefonokat hallgat le. Szerencsére felhagyott már avval, hogy beleszóljon a beszélgetésekbe.

Hócipő: Ön hogyan lett a Moszad budapesti vezetője?

Klein úr: Megkérdezték, hogy „te, Klein, nem akarsz egy kicsit moszadkodni is?”, én meg azt mondtam, hogy úgyis egész nap a műhelyben vagyok, ennyi még belefér. Feltéve, hogy megmarad az ebédszünet.

Hócipő: És?

Klein úr: És megmaradt. Kérem, én minden nap fél egykor ebédezek. Muszáj pontosnak lennem, kínoz az epém.

Hócipő: A Moszaddal... hogy alakult a kapcsolata? Kiképezték?

Klein úr: Nagyon is. Azok engem megállás nélkül kiképeztek. Viszont a gombokat továbbra is kézzel varrjuk fel. Esetleg, ha méretet vehetnénk...

Hócipő: Mi lesz az összegyűjtött adatokkal?

Klein úr: Az attól függ, hogy mit szeretne varratni...

Hócipő: A Moszadnál.

Klein úr: Ott is attól függ... Én az üzemanyagárakat figyelem, és ott tankolom a repülőt, ahol olcsóbb a benzin.

Hócipő: Nem lenne egyszerűbb az árakat manipulálni?

Klein úr: Ügyes... Lehet, hogy kipróbálom... Na, ha ennyit beveszek a hosszából, az jó lesz?

Hócipő: Befolyásolni akarják a magyar parlamenti választásokat?

Klein úr: A kisasszony úgy látja, hogy érdemes lenne?

Hócipő: Vagy arra készülnek, hogy Magyarországnak rossz hírét keltsék, mint antiszemita országnak?

Klein úr: A kisasszony szerint ehhez a Moszad okvetlenül szükséges?

Hócipő: Máskor is jönnek majd kémrepülők Magyarországra?

Klein úr: Hát... jöhetnek. De majd ügyesebben elrejtik őket. És ha már az érkezést hozta szóba... A kisasszony kezelőorvosának érkezése mikor várható?