Nyuszika listája
Farkasházy Benedek
2010. 03. 23.
Csak hat pártnak sikerült országos listát állítania, és legfeljebb 12 szervezetnek lehet legalább egy területi listája. A rendszerváltás óta még egyszer sem indult ilyen kevés jelölt. A Hócipő riportere egy olyan mozgalom vezetőjével beszélgetett, amely szintén elbukott a listaállítási harcban.Hócipő: Hallom, hogy nem mennek jól a dolgok.
Nyuszika: Áh, ne is mondja...
Hócipő: Mégis, mi történt?
Nyuszika: Hol is kezdjem...
Hócipő: Mondjuk az elején?
Nyuszika: Hát jó. Azzal kezdődött, hogy a galambok meghozták mindenkinek a cédulákat. Mire elkezdtünk kilincselni értük, szinte mindenhol azt válaszolták, hogy már nem tudják odaadni, mert elvitték a rókák.
Hócipő: Ilyen sok róka indult?
Nyuszika: Sokan indultak, de mindegyik azt játszotta, hogy lerabolt, amennyit csak bírt, hogy se nekünk, se másnak ne jusson. Most meg mindenkit azzal etetnek, hogy ők milyen szelídek és mekkora demokraták. Hát mondhatom...
Hócipő: Teljesen magukra maradtak?
Nyuszika: Teljesen azért nem. Megkerestek a borzok, hogy tegyük rá őket a listára és adnak cserébe egy répaföldet. De kiderült, hogy az nem répa, hanem egy értéktelen retekföld. Cédulát is alig gyűjtöttek.
Hócipő: Hát a többiek?
Nyuszika: Tegnap itt járt a Maci. Azért jött, hogy vegyem előrébb a listán, különben olyat csinál, hogy listám se lesz. Mondja ezt ő, az után, hogy húsz évig ezért a nyamvadt erdőért munkálkodtunk közösen.
Hócipő: Miből állt ez a munkálkodás?
Nyuszika: Abból, hogy én a répaföldön arattam, ő meg a málnásban.
Hócipő: Na jó, de ki vetett?
Nyuszika: Mit tudom én? Számít ez?
Hócipő: Hagyjuk. A többiek listáival mi a helyzet?
Nyuszika: A vadmalacoknak sikerült, a menyéteknek nem. A szarvasoknak megint csak összejött, de sem az egerek, sem a baglyok nem jártak sikerrel. Viszont azt mondják, hogy a platypusoknak sikerült.
Hócipő: Azok kicsodák?
Nyuszika: Fogalmam sincs. Nem őshonos állatok, eddig soha nem láttuk őket, alig beszélnek valamit, senki semmit nem tud róluk. Még egy rendes nevük sincs. Ellenben sokan vannak, és nagyon sokat gürcöltek, hogy meglegyen a listájuk. Tényleg, maga nem tudja, hogy honnan bújtak elő?
Hócipő: Nem, de majd megnézem a szótárban. Most mi lesz magával?
Nyuszika: Fellebbezek.
Hócipő: Mi ellen?
Nyuszika: Minden ellen. Az egyik jelöltemet azért dobták, mert meg volt kicsit rágva néhány cédulája. Ugyanezért persze a pockokét elfogadták. Egy másikat pedig azért, mert azt mondta a bizottság, hogy volt benne néhány sikló ajánlása is, akik biztosan nem a saját kezükkel töltötték ki. Most mondja meg, hogy a ménkűbe töltene ki egy sikló egy cédulát? Vagy ő már nem is ajánlhat? Ez aztán a diszkrimináció!
Hócipő: Én azt is hallottam, hogy a mormoták elaludtak, és nyolc perccel lekésték a listaállítási határidőt.
Nyuszika: Én pedig azt, hogy a vakondokat jól megszívatták. Valakik vittek nekik egy nagy adag cédulát, amiben hamisak is voltak. Amikor azt hitték, hogy már elég jött össze, és leadták, kiszúrták ezeket, és máris nem volt elegendő. Így nekik sem lett listájuk.
Hócipő: Most mi lesz?
Nyuszika: Nem tudom. Azt mondják, hogy nemsokára jön az erdész és jól hazazavar mindenkit.
Hócipő: És akkor mit tesznek?
Nyuszika: Majd megint futunk, mint egész életünkben. Pedig olyan jó volt egy kis időre elhinni, hogy lehet egy kis nyugalom.