Az ajánlószelvény-nepper

Szabados Gábor
2010. 02. 13.
Ajánlószelvény-botrányoktól hangos a sajtó, vagy ha nem is hangos, de van valami nyöszörgésféle. A jelenség mélyére hatol Szabados Gábor, aki egy igazi ajánlószelvény-neppertől kapott - pontosabban vett - információkat.


Hócipő: Jó napot kívánok. Mennyibe kerül az ajánlószelvény?

Nepper: Venni akar vagy eladni?

Hócipő: Öööö... Tényleg... Erre nem is gondoltam... Tulajdonképpen csak érdeklődöm. Újságíró vagyok...

Nepper: Ismeri a régi kereskedődumát: „Aki nem veszi, ne babrálja!”

Hócipő: Bocsánat, hogy feltartom...

Nepper: Nem kell elnézést kérnie. Ez üzlet. Magának is, nekem is. Szívesen nyilatkozom, persze név és fotó nélkül. Tízezer.

Hócipő: Tízezer forint? Hány ajánlószelvény?

Nepper: Tízezer forintot kapok. Két percért.

Hócipő: Öööö... Tessék...

Nepper: Ugye nem haragszik, ha nem adok számlát? No, kérdezzen!

Hócipő: Visszatérnék oda, hogy mennyibe is kerül egy ajánlószelvény? Mondjuk, ha én eladnám az enyémet, mennyit kapnék érte?

Nepper: Hol lakik?

Hócipő: Miskolcon.

Nepper: Ott nem vagyok annyira tájékozott, de persze ott is jelen vagyunk. Azt hiszem, pillanatnyilag 600-630 forint per darab, enyhén emelkedik.

Hócipő: Kik veszik? Mitől függ az ár?

Nepper: Az ár függ az adott település, illetve Budapesten az adott kerület politikai erőviszonyaitól, attól, hogy hány párt próbálkozik, és persze fontos az időtényező. Hogy hol tartanak az ajánlószelvény-gyűjtésben. Ez egy sokváltozós egyenlet, nagyon felkészültnek, naprakésznek kell lennünk.

Hócipő: Mi a helyzet a postaládákból ellopott ajánlószelvényekkel?

Nepper: Az egy másik iskola. Én azokat elítélem. Egy új, rámenős, agresszív generáció bukkant fel az üzletágban, ezt ők csinálták.

Hócipő: Talán az is az oka, hogy a mostani ajánlószelvények biztonságosabbak mint a korábbiak. Nehezebb őket hamisítani.

Nepper: Így van. Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. Nem ok nélkül bírálják az egész ajánlószelvény-rendszert a szakemberek.

Hócipő: Mármint a választási szakemberek.

Nepper: Igen. Vagyis mi.

Hócipő: Mi lenne a jó?

Nepper: Az, ha mi kapnánk meg az összes szelvényt, és mi értékesíthetnénk.

Hócipő: A „mi” az...

Nepper: ...Az mondjuk az Ajánlószelvény Kereskedelmi Nonprofit Kft.

Hócipő: Nonprofit?

Nepper: Ja. Ma ez a menő. Azért ne féljen, van ott profit. Csak ügyesen beforgatják. Saját maguknak. Meg még jobban tudnak pályázni.

Hócipő: Pályázni?

Nepper: Persze. Állami pénzre. De ne féltse az államot! Annak meg ad az unió.

Hócipő: El tudja képzelni, hogy választási csalással kapcsolatban állami közvetítéssel uniós pénzek mozognak?

Nepper: Nem kell azt elképzelni. Még tízezer.

Hócipő: Tessék?

Nepper: Még tízezer forint. Letelt a két perc.

Hócipő: Legyen ötezer. Már csak egy percre tartanám fel.

Nepper: No, adja!

Hócipő: Mit szól hozzá, hogy az interneten is megjelent az ajánlószelvények vételére szóló felhívás? Lehet licitálni.

Nepper: Végtelenül becstelen módszernek tartom. Megpróbálnak bennünket kiszorítani a piacról. Fel is jelentettük őket.

Hócipő: Ön melyik pártnak gyűjt?

Nepper: Ez egyrészt üzleti titok, másrészt nincs privilegizált párt. Amelyik megbíz, azt szolgáljuk ki.

Hócipő: Ezek szerint több vasat is tartanak a tűzben?

Nepper: Még szép! Nekünk nincsenek politikai elkötelezettségeink.

Hócipő: Olyan is van, hogy egy párt azért gyűjtet magukkal ajánlószelvényeket, hogy azokat durván meghamisítva a másik pártot hozza kellemetlen helyzetbe?

Nepper: Ez csak természetes!

Hócipő: Mi lesz itt, amikor majd átvizsgálják az ajánlószelvényeket? Hogy mennyi a hiteles?

Nepper: Ezért kell túlgyűjteni. Tudja: 750 kell a jelöltállításhoz. Erre a frekventált kerületekben és településeken nyugodtan rá lehet számítani még egyszer ennyit. Hogy viszonylag biztonságban érezze magát a jelölt.

Hócipő: És aki nem tudja összegyűjteni?

Nepper: Letelt az ideje. Vagy még tízezer, vagy...

Hócipő: Inkább vagy.