Hol a söröm?
Majláth Mikes László
2010. 02. 08.
A Hócipő újpesti tudósítója, esti szokásához híven betért a Szőke Tisza elnevezésű újpesti pinceborozóba. A hangszórókból egy Emerson Lake and Palmer dal szólt. Győző jó kocsmáros, de televízión kívül van neki víziója is. Hagyományaimhoz híven sört kértem kísérővel. Azaz egy Unicummal.Győző kocsmáros (elmerengve): Tizenhét éves koromban nem gondoltam volna, hogy ma, 30 évvel később egy Emerson Lake and Palmer dal jelenthet nekem bármit.
Hócipő: Győzőkém, te tévedsz, ez a Hand of Truth című nóta 1994-ben született, s te akkor már nem 17 éves voltál, hanem hőbörgő kocsmáros. Egyébként ez érdektelen, kapom már a sörömet a kísérővel?
Győző kocsmáros: Összerogyott a gazdaságunk... Sorra húzzák le a rolót a vállalkozások... A bankok nem hitelezik a termelést...
Hócipő: Győzőkém, mi lesz a piámmal?
Győző kocsmáros: Egyszer bejött a kocsmámba Kodály Zoltán. Kérdezte tőlem, hány éve tanulom a kocsmáros szakmát. Mondtam neki, hogy nyolc. Mire Kodály: mind a nyolcat letagadhatná!
Hócipő: Győzőkém, Kodály már 1967-ben meghalt. Nem téveszted te össze Zámbó Jimmyvel?
Győző kocsmáros: Elszabadult a bűnözés. Tegnap is elment két pofa fizetés nélkül. Nálam nem számít a vagyoni helyzet, nem számít a kisebbséghez vagy a többséghez tartozás, de fizetni kell.
Hócipő: Győzőkém, ha meg nem sértlek, finoman emlékeztetnélek rá, hogy az a sör és Unicum...
Győző kocsmáros: Gyengének látnak. Itt az idő, hogy erős kocsmáros legyek. Olyan erős, mint a pálinkám. Mert azután mindenki megnyalhatja a nyelvét.
Hócipő: Jó, akkor legyen egy fél kóser szilva.
Győző kocsmáros: Csak szatmári kisüstim van.
Hócipő: Akkor abból kérek egy felest, mert már elepedek.
Győző kocsmáros: Szerintem a kocsmai kiszolgálásnak az erőre, az észre és a szorgalomra kell épülnie. Tíz év alatt egymillió felest adtam el.
Hócipő: Könyörgöm, Győző, kitikkadok.
Győző kocsmáros: Máris adom. Ez a Feri már megint rosszul mosta el a poharakat. De most nem a bosszú jön, a hibákat akkor is ki kell javítani, ha Feri követte el őket.
Hócipő: Esküszöm, ha nem adsz innom, agyoncsaplak.
Győző kocsmáros: A szélsőséges vendégeknek hiába nagy a hangjuk, hiába rázzák az öklüket, nincs és nem is lesz erejük, hogy lényeges változást vigyenek végbe, őket támogatni eltékozolt erőfeszítés.
Hócipő: Győző, te meg vagy huzatva?! Le akarom inni magam!
Győző kocsmáros: Nincs reménytelen kocsma, csak rosszul kormányzott kocsma van. Mit is kért a kedves vendég?
Hócipő: Nem kérek, könyörgök. Egy pofa sört és egy felest!
Győző kocsmáros: Megrendítően sok és nehéz feladat áll előttem. Ki kell takarítanom ezt a disznóólat. Az elmúlt nyolc évben minden vendég a padlóra köpködött. Az emberek egyik fele dühös, a másik csalódott.
Hócipő: Én dühös is vagyok és csalódott is, mert nem adsz innom.
Győző kocsmáros: Munka, család, otthon, egészség, rend!
Hócipő: Jó, de előtte egy sört és egy felest!
Győző kocsmáros: Parancsolj az italod, légy vele boldog.
Hócipő: Hála az égnek! Te Győző, ennek a korsó sörnek a fele hab, a féldeci pedig alig négy cent.
Győző kocsmáros: Ahogy Puskás Öcsi mondta nekem, kis különbség kis lóvé, nagy különbség nagy lóvé.