Demokraták! Ébresztő!

Smuzewitz Ilona
2009. 11. 18. · Hócipő 2009/23
Nehéz szeretniük a legmagyarabb íróknak Kertész Imrét, amióta megkapta a Nobel-díjat. Ugye az egyik probléma az volt vele, hogy miért nem Móricz kapta a díjat, már sokkal korábban? Vagy ha mindenképpen kortárs magyar írót akartak kitüntetni, akkor miért nem Kertész bírálóira esett a választásuk? Sokkal jobban vette volna ki magát, ha egy mélyen magyar, a nemzet és a mikrorégiók hányattatott sorsa iránt elkötelezett író kapta volna, aki népben-nemzetben gondolkodik, érez, nem szívesen utazik a Kárpát-medencén kívülre, és nem beszél bonyolult idegen nyelveket, mert a világ legszebb nyelve úgyis a magyar, amit ő, mindannyiunk nagy szerencséjére, mégiscsak ismer.

A díj odaítélése miatt berzenkedők persze tudják a választ. Azért nem magyar író kapta a Nobelt, mert annak sok oka van. Az igaz magyar könyveket senki sem fordítja le idegen nyelvekre, mert el akarják titkolni a sumér-magyar rokonságot. Meg azért, mert a Magyarországon élő nem magyar írók gáncsoskodása is akadályozza nemzetközi jelenlétüket. És mert a svédeket úgyis a cionisták ellenőrzik. Ami mindent megmagyaráz.

Az igaz magyar írók így tudták feldolgozni a Nobel-díjat. Megállapították, hogy Imre Kertesz Berlinben élő író, magyar író pedig változatlanul nem kapott még Nobel-díjat.

Kertész most lett nyolcvan-éves, és az egyik interjúból olybá tűnt, hogy nincs elájulva Magyar-országtól. Az most nem is érdekes igazán, hogy meghamisították-e nyilatkozatát, a reakciók sokkal szórakoztatóbbak. Azok abból indultak ki, hogy Kertész bírálta Magyarországot és a magyarokat.

Ezt nagy tragédiának és felháborító tettnek élték meg sokan. Mert lehet, hogy a bírálatot nem tiltja tételesen az alkotmány, de a magyarok szerint az illetlen és hálátlan tett. Cserbenhagyás.

Az állítólagos bírálat magyarországi ismertetése után azonnal meg lehetett állapítani, hogy Imre Kertesz változatlanul Berlinben él. És változatlanul zsidó.

Márpedig a nemzeti értelmiség jobbszéle képtelen megbocsátani Kertésznek, hogy zsidó.

Ugyanők most egyszerre látták beigazolódni korábbi ellenérzéseiket (Kertész nem kötődik Magyarországhoz), és megbántódniuk is sikerült (Kertész bírálja a magyarokat). Az egyik kommentárban keserűen jegyezte meg a szerző: arra persze jó volt Magyarország és a magyarok, hogy Kertész megírja gyerekkori emlékeit. És az az érzésem, komolyan mondta.

Bal

Repül az idő, húszéves lett a szocialista párt. Ünnepelni kell: a németeknek is fontos év volt ’89, ezért Berlinben felépítették a valamikori Fal mását, és újra ledöntötték. Magyarország az eseményre Németh Miklós egykori kormányfőt és mindenkori titkos favoritot delegálta, így Lech Walesa egykori elnök és villanyszerelő egy reformkommunistával lökhette el az álfal első dominóját.

A németek nem szégyellik a magyar reformkomcsikat.

Az évforduló tiszteletére Magyarországon a párt vezetése az MSZP népszerűségét leküzdötte valahová a meztelen csiga népszerűségi mutatója alá. Oda, ahol húsz évvel ezelőtt a térségbeli kommunista utódpártok népszerűsége volt.

Ebből az alkalomból - és valami jubileumi ülés okán - ismét Gyurcsány Ferenc szólította meg a szocialistákat. Akik hagyták beszélni. Hogy megtudják tőle: a szocialistáknak nincs miért szégyenkezniük. Ne a szocialisták szégyelljék azt, hogy előbb bevezették a 13. nyugdíj fedőnevű képtelenséget, majd elvették. Hanem azok szégyelljék magukat, akik oda sem adták. Ha ezt logikus érvelésnek tartják a szocialisták, és büszkén kihúzzák magukat, akkor tényleg nem értik, miért tartanak ott, ahol.

Gyurcsány riadóztatta a demokratákat, mert itt a jobboldali veszély. Ami nyilván még soha-sem volt ekkora. Volt már ’94-ben, meg 2002-ben, meg mindig - de most aztán különösen. Tegyük fel, hogy igaza van. De ki fogja ezt elhinni neki? Tudtak-e mást mondani a szocialisták? Mármint ami hiteles lett volna.

A szocialisták tehát megint avval fognak kampányolni, hogy a demokratáknak félniük kell. Persze nem tőlük. Mert ők szeretetre méltók. És tiszták.

De vajon ki lesz a listavezető? Sajtóértesülések szerint azért nem jelentették be, hogy Mesterházy Attila lesz a szocialista miniszterelnök-jelölt, mert jelenése van a Zuschlag-tárgyaláson.

Pedig reméltem, azért tartják titokban, mert röstellnék, hogy ismét rajtuk röhög mindenki.

Tudom, az ellenpróba az a kérdés, hogy akkor ki legyen? A polgármester, akiről kiderült, hogy még érettségizni sem volt képes?

Jobb

Megkezdte országos turnéját a Fidesz elnöke. Orbán Viktor elment mindenféle tévébe, és eseményeken vett részt. Az egyiken például kifejtette, hogy nem akarja teljesen felforgatni a közjogi rendszert. Amit a baloldal nyilván úgy értett, hogy de igen, nagyon is akarja. A jobboldal meg elszomorodott, mert hátha mégsem akarja.

Az egyik vidéki fórumon Orbán azt mondta, szeretné, ha a parlament kétszáz fős lenne. Másnap a Fidesz frakciója leszavazta az SZDSZ-MDF indítványát, hogy napirendre vegyék a kétszáz fős parlamentre vonatkozó javaslatot.

De ebben nincs semmi ellentmondás. Még nem jött el az ideje a csökkentésnek.

Vagy arról van szó, hogy a mostani fideszes képviselők még úgy gondolják, hogy a következő ciklusban is szeretnének képviselők lenni. Orbán meg oldja meg a csökkentést máshol. Például ne legyen kétszáznál több képviselője a Felsőháznak.