Háj, ájem Lezli Majtényi, end juár liszening Rédió Pártmutyi
Uj Péter
2009. 11. 04. · Hócipő 2009/22
Az utóbbi évek legnagyszerűbb médiahekkje mégis az ORTT-féle országos kereskedelmi rádiófrekvencia-pályázat volt, teljesen megkavart mindenkit, aki még nem lett volna eléggé megkavarodva az évek óta tartó ciklotron hadműveletben: az eddigi pártmutyizók hirtelen a pártmutyik talpig böcsületes áldozataivá varázslódtak, a testület elnöke rádöbbent, hogy ő itten az undorító pártpolitikában tapicskol (már évek óta, jó reggelt), ráadásul az ő szakmaiságában szakmai szakszerű, garantáltan pártpolitika-szivárgásbiztos pályázatmegoldását pillanatok alatt kiskapuzták meg, a pártmutyista szakmaiatlanok, végső kétségbeesésébe és lemondásba kergetve a pártpolitika-ellenes mélycivil csúcsjogászt; Orbán Viktor pedig, aki az utóbbi két hétben többet szerepelt összmédiailag , mint hét év alatt összesen, teljesen váratlanul fölfedezte magában a mélyliberálist, hogy aszongya: „Sohasem kedveltem azokat az üzletembereket, akik a gazdasági verseny helyett a politikai kapcsolatokat próbálták használni. A gazdasági verseny arra van, hogy az ember ott helytálljon, és ne politikai pártfogás, pártfogók után futkározzon. Itt most volt egy verseny, a versenyben eredményt hirdettek. Ha ez megfelelt a jogi előírásoknak, akkor nekem, mint politikusnak nincs dolgom ezzel a döntéssel.”
Itt már kicsit nehezebben veszi a levegőt, mert ugyan mit akarna üzenni a pártelnöknek ezzel a nemkedveléssel? Elég valószínűtlen, tudniillik, hogy valaha is találkozott volna kedvelhető, tehát olyan üzletemberekkel, akik nem akartak politikai kapcsolatokkal kavarni, mert hiszen, mi másért menne egy üzletember Orbán Viktor közelébe, ha nem politikailag kapcsolódni? Talán ez az üzenet segélykiáltás, a magányos, érzelmileg zsákutcába került politikus segélykiáltása, aki politikai kapcsolatoktól mentes, nem dohányzó üzletemberek ismeretségét keresni, de nem találja.
Jó lesz figyelni, veszélyes lehet az ilyen érzelmi instabilitás, de az vesse rá az első követ, aki nem zuhanna meg egy kicsit attól, ha a sajtóból hetekig mást se látna, féloldalnyi fotókon, mint önmagát andalogni, trécselni, évődni, Molnár „Gumikalapács” Oszkárral. (Ráadásul a képeken világosan látszik, hogy kokettál a szélsőjobbal és közben egyáltalán nincs programja.)
Az ilyen rádióügyeket meg hál’ a jóistennek megoldja majd a médiatechnikai fejlődés, lesznek digitális multiplexek meg mindenféle digitális nyavalyák, csinálhat magának rádiót mindenki, lesz rádiója talán még az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának is, lesz Majtényinak is, kizárólag civil, szakmai, pártmutyimentes tartalommal, meg a Fidesznek is, persze, de csak a szünetjel megy majd rajta, mert a Fidesz-rádiónak sincs programja, nyilván.