Bekebelezés

Smuzewitz Ilona

2009. 10. 21. · Hócipő 2009/21

Azt már tudjuk, hogy a zsidó nagytőke be akarja kebelezni az egész világot, s főleg Magyarországot. Hogy ezt a tervet megvalósíthassák, a jeruzsálemi iskolákban magyarul tanulnak a zsidó gyerekek. Ami jelzi a terv elképesztő méreteit és alaposságát.

Az izlandiak persze megint jól jártak. A Nagytőke Világfelosztó Kongresszus résztvevői úgy döntöttek, hogy Izlandot a néger nagytőke vásárolja fel. Az izlandiak tehát sokkal könnyebben felismerik majd a nagytőkést, amikor éppen Izland felvásárlásán ügyködik. Megy a néger az utcán, lesi, mit lehetne felvásárolni, amikor elé ugrik az izlandi ember, és felkiált: „Hoppá! Nagytőkés néger! Megállj! Nem fogsz semmit se felvásárolni itten, mert semmi sem eladó!” És a nagytőkés néger szomorúan ballaghat tovább.

Az is nagy szerencséjük az izlandiaknak, hogy a néger gyerekek még nem tanulnak izlandiul, mert késik a tankönyv kiadása. Ezért az Izlandot felvásárolni szándékozó néger nagytőke egyelőre nem tud izlandi nyelven tárgyalni, ami további hetekkel visszavetheti a tranzakciót.

Minket persze sokkal jobban érdekel az, hogy mi lesz Magyarországgal. Magyarország a zsidó nagytőkének jutott. Mert itt van termőföld, vízkészlet, ingatlan és antiszemita. Viszont nincs tenger, hegy, sípálya, sivatag és őserdő, úgyhogy a zsidók ízlésén végképp nem lehet eligazodni.

Mindenesetre felkerestük a jeruzsálemi Nagytőkésképző Általános és Szakközépiskolát, és megnéztük, hogyan tanulnak magyarul a zsidók.

Félelmetes élmény volt. Egyrészt mert Jeruzsálemben elég sok a zsidó. És többségük nagytőkés. A jeruzsálemi nagytőkés zsidók álruhában járnak, és egészen átlagos - vagy éppen szegény - zsidónak néznek ki. Vagy taxisofőrnek. De attól még nagytőkések. Akik arra készülnek, hogy bekebelezik az egész világot. S főleg Magyarországot. Ránk is úgy néztek, olyan éhes szemekkel, mintha azonnal be akarnának kebelezni.

Az iskolában a gyerekek magyarul tanulnak. Megkérdeztük őket, miért tanulnak magyarul. „Tanuljuk az új hazánk nyelvét”, ezt mondták. „Mi baja a régi hazátoknak?”, kérdeztük.

„Semmi.”

„Akkor miért akartok új hazába költözni?”

„Igazából nem nagyon akarunk. De a nagytőke miatt muszáj lesz”, mondták. A tanár elmagyarázta, hogy ezek a diákok még csak másodikosok. A negyedikesek már sokkal jobban szeretnék bekebelezni az egész világot. S főleg Magyarországot.

Erre nagyon alaposan készülnek a zsidók. Tudják, hogy nem elég a magyar nyelvet megtanulni. Ennél többre van szükség. Ezért nem tanulnak zsidó fizikát. A zsidó fizikában ugyanis az E egyáltalán nem egyenlő mc2; azt a zsidó fizikus csak a nemzsidók számára találta ki. A zsidó matematika és kémia is másmilyen.

A zsidók a történelmet is magyarul tanulják. Ezért úgy tudják, hogy a kommunizmus rossz volt, Kádár meg jó. Lehet, hogy valamelyik papírpénzen a képe is ott van.

Az egyik alagsori teremből kalapácsok ütemes muzsikája szűrődött ki. A technikaórán azt tanulták a zsidók, hogyan tudnak mindenből előnyt kovácsolni.

Az iskolában nagyon színvonalas a magyar nyelv oktatása. Benéztünk az egyik tanterembe. Az ötödikes fiúk éppen verekedtek, és a tanár alig tudta őket szétválasztani.

„Talán nem akarnak magyarul tanulni, azért verekednek?”, kérdeztük.

„Összevesztek azon, ki a nagyobb költő: Babits vagy Kosztolányi”, mondta a tanár, enyhén palócos tájszólással.

„És Radnótit szeretitek?”, kérdeztük.

„Radnótit? Az zsidó”, lemondóan legyintett az egyik lány.

Hibák persze előfordulnak. A könyvtárteremben éppen az irodalmi szakkör gyakorolt. Nagyon hálásak voltak, amikor szóltunk, hogy helyesebb lenne, ha Wass Adalbert helyett Wass Albert Irodalmi Önképzőkörnek hívnák csoportjukat.

Az iskola Oszkár-szakkabinetjében a zsidók azt gyakorolták, hogyan üssék gumikalapáccsal a hasukat. Álcázásból. A gyakorlat célja, hogy felkészüljenek a magyarországi beilleszkedésre. „Ha olyan környezetbe kerülnek, ahol sok a cigány, akkor cigánynak adják ki magukat”, mondta az iskolaigazgató. „Úgy hallottuk, hogy a polgármester szerint a cigányok gumikalapáccsal verik a hasukat. Hogy még több pénzt kapjanak. Ezen nem múlik… De rendesen fizessenek érte”, mondta az igazgató.

Az oktatás színvonalára jellemző, hogy az iskolában legkésőbb hetedik osztályban el kell kezdeniük lerontani a zsidók által beszélt nyelvet.

„Szeretsz magyarul tanulni?”, kérdeztük az egyik hetedikest.

„Hogyne, uram, hiszen csodálatos nyelv a magyar. Dallamos, zengő, bársonyos puhaságú, hajlékony és költői. Lenyűgöző, midőn…”, ám ekkor éktelen üvöltés szakította félbe a diákot.

„Slomó! Azt akarod, hogy észrevegyék, zsidó vagy? Azonnal beszélj úgy, mint egy mai fiatal!”, mondta a tanár.

„Elnézést… Szóval…”, a diák egy pillanatig habozott, majd folytatta. „Mivan köcccsög? Közöd? Idejössz, gecc, és csak úgy kérdezel? Na, húzzál innen, bazeg.”

Néha azonban túl jó munkát végeznek a tanárok. A nyolcadikosok egy csoportja bajuszt kezdett növeszteni, és engedély nélkül Turul-szobrot állítottak fel az iskolaudvaron, amit az igazgató többszöri felszólítása után sem hagytak elbontani. Piros-fehér zászlókat lengetnek, palesztin kendőket hordanak, és csúzlival akarják lelőni az izraeli helikoptereket. A tiltás ellen naponta felvonul a Magyar Gárda.

A jeruzsálemi nyelvtanulási program viszonylag új. Úgyhogy főleg gyerek zsidók tanulnak magyarul. Ezért egyelőre nem tudni, a bekebelezés pontosan hogyan zajlik majd. Megvárják, amíg a magyarul tanuló nagytőkés zsidók felnőnek? Vagy már gyerekként Magyarországra küldik őket bekebelezni?

Mindenesetre ha az utcán váratlanul egy nagyobb csoport gyerekbe botlanak, ne ellenkezzenek. Azonnal adják meg magukat. Mert a zsidó nagytőkések bármikor készek magyarul szavalni. Nem akarunk pánikot kelteni, de jó, ha tudják: kortárs költők verseit is ismerik.