Dr. Csernus Imre: Az állat
Nékám Petra
2009. 09. 23. · Hócipő 2009/19
A neves pszichiáter harmadik könyve ismét nemcsak azoknak szól, akik a címben szerepelnek. Ezt a könyvet ugyanúgy elolvashatják emberek is, hiszen lehet, hogy egyszer csak a fejükhöz kapnak és felismerik, hogy „Te jó ég! Pont olyan aljas vagyok, mint egy tarisznyarák!”, vagy eszükbe jut, hogy „Úristen, a férjem reggelente pontosan úgy viselkedik, mint egy párzás közben megzavart cserebogár!” De azért természetesen a könyv elsősorban az állatoknak szól, hogy saját állatiasságukon keresztül felismerhessenek bizonyos problémákat, hogy szembenézhessenek azzal, néha mennyire gyerekesen viselkednek (koalamedvék), vagy néha mennyire szükségtelenül agresszívek (gepárdok), illetve hogy saját viselkedésük miatt lesznek áldozatok (sertések).
Dr. Csernus szerint nem véletlen, hogy ezen okok miatt ott tartanak az állatok az evolúcióban, ahol tartanak, sőt, isteni csoda, hogy nem halt ki még az összes. A szerzőnek nem kenyere a finomkodás, a könyvben éles szavakkal illeti többek között a csigákat („Döntsék már el, hogy mit akarnak! Legyenek már tisztességes férfiak, vagy nők!”), a fekete özvegyeket („Nem megoldás, hogy rögtön legyilkoljuk a párunkat - a problémákat meg is lehet beszélni!”), a lemingeket („Komolyan ennyire lehetetlenek?! Sosem mondták maguknak, hogy ha a barátjuk kútba ugrik, ne ugorjanak utána?”), a struccokat („Gratulálok. Jönnek a problémák, és homokba dugják a fejüket. Kiváló.”) és a hiénákat is („Röhögjenek csak, ha azt hiszik, hogy az élet egy vicc!”). Házi kedvenceknek kitűnő ajándék, szemellenzős állatbarátoknak egy kis figyelmeztetés, hogy ne legyenek annyira elnézőek, hiszen az állatok sem patyolattiszták.