Szép példa
Para-Kovács Imre
2025. 08. 13. · Hócipő 2025/17
Gulyás Gergely megnyugodhat, a közeljövőben senki sem fogja fúrni őt a kormányinfókon betöltött vezető szerepére ácsingózva.Amit egyébként azzal érdemelt ki nyugdíjas évein messze túlmutató időtávra, hogy nem ismerte fel időben Magyar Péterben a lapító Brüsszelt.
Ami pedig már ott rejtezett benne azelőtt is, hogy feleségét, a lemondott igazságügyi minisztert nadrágjának fenyegető összehajtogatásával arra kényszerített, hogy tegyen Rogán Antalra egy – sok újdonságot nem tartalmazó – terhelő vallomást, majd törölje ki emlékezetéből, hogy valaha is találkozott volna egy Völlner nevű államtitkárral, aki pótos IFA-val hordatta a minisztérium épülete elé a vesztegetési pénzeket, és még ugyanezen évben ellenjegyezze egy pedofil gyermekintézményi intézményigazgató bűnsegédjének kegyelmi kérvényét, halaszthatatlan közfeladatai lelkiismeretes ellátása mellett, mint azt felesleges is hangsúlyoznom, mert Varga Judit a miniszterelnök úr szerint is a legalkalmasabb bukott miniszter egy esetleges jövőbeni miniszterelnöki helyettesítésre, mert hogy bizony, miniszterelnöki képességei vannak neki.
Hogy szavamat ne felejtsem…
Gulyás Gergely tehát nem volt résen, nem szólalt meg benne a vészjelző, amikor Magyar Péter gyanúsan válófélben azt fejtegette a NER nyilvánossága előtt, hogy esetleg lehetne kevesebb zajjal és cintányérok kísérete nélkül is lopni, amennyiben senki magára nem veszi ezt a merész kijelentést, ami bizony már régóta érlelődött benne.
De Gulyás csak nézett, vattacukorra igen erősen emlékeztető arcára csúszott hiperfokális szemüvegével, mintha nem lett volna kiadva a parancs, hogy Brüsszelre figyeljetek, mert az orosz elvtársak azt üzenték, hogy onnan jön majd a tréfli, a gonosz és az alig álcázott fasiszta birodalmi törekesedés, álcázásból euró kötegek közé rejtve.
Mert az álcázott fasiszta birodalmi törekedések egyértelmű stratégiája, hogy belebújnak a pénzbe, és azzal potyautaskodva szivárognak a szélesebb néptömegek gyökerei felé, hacsak a szemfüles kormányzat még időben nyakon nem csípi azokat, midőn elővigyázatosságból az euró kötegeket – saját testi épségét és fasizálódását kockáztatva – cihájába dugta karantén gyanánt.
De nem is fasizálódtak ám a széles néptömegek, az erőskezű orosz vezető figyelmeztetésének hála, s hálájuk jeléül a széles néptömegek, a még náluk kallódó eurókat is beszolgáltatták a kormánynak, nehogy esetleg azok is fertőzöttek legyenek genderlobbival, meg birodalmi törekedésekkel.
Volt is nagy megkönnyebbülés.
Gulyás Gergely már épp az éveket számlálta, amit a kormányinfó kínpadján még tölteni fog, mielőtt 160. születésnapját szűk körben megünnepelve, megkapja a hírt, hogy ennyi volt.
Mehet isten hírével, letelt a szolgálat, de legközelebb majd jobban figyeljen a magyarpéterekre, amikor kapta a sorvezetőt, hogy itt bizony kérdezni fognak hamarosan.
Mert hogy ez a kormányinfók lényege. Általában.
A nyugdíjról szőtt álmai szertefoszlottak, és szolgálatba helyezte magát. Érdeklődésre megjegyezte, hogy Hatvanpuszta szép példája a műemlékvédelemnek.
Mert ez volt neki leírva. (Itt vagyok kénytelen megjegyezni, hogy gonosz és éretlen csínytevés volt neki ilyet írni, mert válaszolhatta volna azt is, hogy Hatvanpusztán Gyurcsány Ferenc épít mecsetet a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól ellopott pénzből, de nem, ezek a betyárok azt írták oda neki, hogy Hatvanpuszta a műemlékvédelem szép példája. Piff!)
Lett is nagy nézés.
Mármint a Soros által pénzelt és műemlékvédelem-ellenes baloldali/anarchista sajtó képviselői részéről, mert ez még nekik, a sokat látott és halott, a függetlenség látszatának fenntartásával olvasóikat megtévesztő újságíróknak is olyan pimasz, valamint hetyke orcátlanság volt, amilyennel Hoppál Péter szanálása óta nem találkoztak.
Akkor is csak a parkolóban, a kitüntetések átadása után, amikor hazafelé igyekeztek milliárdos dácsáikba, milliárdos autóikban, melyek hátsó szélvédőjén egységesen az Egyesült Európai Államok címere és zászlaja díszelgett, erősen emlékeztetve mind a vörös csillagra, mind a szvasztikára.
A sarlókalapácsra csak azért nem, mert szürkületben történt az eset.
Hirtelenjében a Nagy Angliai Vonatmegvédés jutott az eszembe a műemlékvédelem ezen szép példájáról, de említhettem volna a tatárjárást is, ha nem lennék épp a visszafogottságomról, és a túlzásokat betegesen kerülő írásmodoromról méltán híres. Szép példája neki.
A hatvanpusztai műemlékvédelem – később minden bizonnyal szabadalmaztatott – módszertana az, hogy fogunk egy – fertőtlenített, közpénz jellegét éppen elveszejtő – euróköteget, aztán odaadjuk a mesternek, hogy húzna-e fel, de zergetollas vágtában egy a Versailles-i kastélynál némileg esztétikusabb, de mindenképpen magasabb mezőgazdasági épületet.
Amit kedvező fekvése okán nyomban műemlékké is nyilváníttatnánk, hogy aztán mi védjük főállásban, míg ki nem hűl a Nap.