Jó kezekben az infláció!

Farkasházy Benedek

2025. 01. 01. · Hócipő 2025/01

Az infláció olyan, mint a tigris, és csak egy töltényed van. Ha nem találod el, felfal téged! – mondta Orbán még 23 februárjában, amiért őt nyilván nem, de engem simán, kérdés nélkül buktattak volna meg az egyetemen. Nem, nem a Balázs, őt semmilyen körülmények között nem buktatták volna meg, ezt a fentit a Viktor mondta. Persze az én hibám, kellett közgazdaságtant tanulnom teológia helyett. Egyáltalán, ki az a barom, aki négy meg ötéves képzéseket vállal, ahelyett, hogy elmenne ketrecharcosnak, hiszen szintén tőle tudjuk, hogy fülön, vagy üstökön kell ragadni, le kell törni, le kell birkózni, letaposni. Pár hónapra rá büszkén jelentette be, hogy üstökön ragadtuk, majd átváltott faipari munkásra, hogy fejsze kellett, de sikerült lefaragni.

Én tényleg nem tudom, hogy ezt a rohadt inflációt levadászni, lebirkózni, letaposni kell, üstökön ragadni vagy lefaragni. Tán ott hibáztam, hogy túl sokféleképpen próbáltam elbánni vele, pedig egyértelmű: csak akarni kell. Mert az infláció az olyan, hogy nagy dölyfösen terpeszkedik, de csak amíg meglátja miniszterelnök úr fékezhetetlen agyvelejű akaratát: akkor rögvest eliszkol. Huss, mintha nem is lett volna.

Mielőtt tudtam volna, hogy az inflációt le lehet törni, le lehet birkózni, le lehet taposni, le lehet faragni, az egyetemnek nevezett nappali melegedőben úgy tanították (nekem, meg a többi mihaszna ráérősnek), hogy az infláció nem más, mint az általános árszínvonal emelkedése.

Ha nőnek az árak, de az embereknél ugyanannyi pénz van, mint előtte, akkor rosszabbul élnek. Ha valamennyit emelkednek az árak, de közben ugyanannyival többet is keresnek, akkor ugyanúgy élnek. Ha pedig jobban nő a keresetük, mint az árak, akkor jobban élnek. Ezért is fontos, hogy a kezünkben legyen az árszínvonal-mérőszalag, mert ha azt mi is tudjuk olvasni, akkor nem vagyunk olyan bemondásokra utalva, minthogy az emberek nem is tudják, milyen jó nekik.

Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter csak egyvalamit felejtett el, amikor ilyen jól szembesített minket önnön vakságunkkal: a boltban az emberek nem a KSH 3,2%-os éves infláció-jelentését olvasgatják, hanem az árcédulákat, miszerint a sajt és a liszt 70%-kal, a tojás 50%-kal, a krumpli 25%-kal drágább, mint egy éve.

Nem tudom, mit szólna az a kisnyugdíjas, aki az árakat látva a fél kosarát visszapakolja a polcra, ha odalépnék hozzá, és belekezdenék, mennyire igaza van Nagy Márton miniszter úrnak, hogy a kiskereskedelmi forgalom változását nem öt, hanem tíz éves alapon kellene számolnia KSH-nak. Mert Nagy még mindig csodálkozik, hogy nem nő a fogyasztás (és azon keresztül az ÁFA-bevétel), de addig sem jut el, hogy feltételezze: talán azért, mert az embereknek a koronavírus-válság és a háborúsnak hazudott infláció miatt egyszerűen elfogyott a pénze.

2023-ban a háború sújtotta Ukrajnában 5,1% volt az infláció. A háborút kirobbantó, szankciók sújtotta Oroszországban 7,4%. A békében élő Magyarországon meg 17,6%. Háborús infláció, mi?

Egy magyar nyugdíjast mennyire vigasztal, hogy a versenyszférában dolgozók bére közel annyit emelkedett egy év alatt, mint amennyivel az árak nőttek, amikor az ő nyugdíját nem az áremelkedéshez képest igazítják ki, hanem a KSH éves inflációjelentéséhez képest. Mennyire nyugtatja, hogy a Bahamákra szóló téli üdülés ára csökkent, miközben ő szabadon választhat, hogy a nyugdíjából gyógyszerre vagy élelmiszerre nem jut? A KSH-számai (akár valósak, akár manipuláltak) már körülbelül annyira mutatják, mi zajlik a valóságban, mint Pócs János bejelentkezése a Tisza-partról, hogy itt minden rendben… miközben az árvíz történetesen egy másik folyón, a Dunán tetőzött. Folyó, folyó, mindegy.

Az infláció nekünk, lúzereknek rossz. Az államnak nem rossz.

A magyar államadósság 2010-ben, a jelenlegi zsenik hatalomra kerülésekor 19.800 milliárd forint volt. Ma már 40 ezer milliárd felett jár, azaz a sikeres gazdaságpolitikának sikerült megdupláznia! (Micsoda teljesítmény, nem is értem, miért nem dicsekednek vele plakátokon?) Az infláció szempontjából azonban nem az összege, hanem az aránya döntő.

Azt kell néznünk, hogy az adósságnak mekkora része van hazai pénzben (forintban), és mennyi külföldiben. A forint értékével ugyanis tud az állam játszani, a dolláréval, euróéval, jüanéval meg nem. 2010-ben kicsivel kevesebb, mint a fele, 8800 milliárd forintnyi adósság volt devizában. Most meg 8300 milliárd. Kevesebb! Az államadósság a duplájára nőtt, de most már nem a fele van forintban, hanem a négyötöde!!! És ez nagyon lényeges, mert ha az államadósság négyötöde elkezd veszíteni az értékéből (infláció), akkor az állam adóssága tulajdonképpen csökken. Nem forintban, hanem az értékét tekintve. Ha kevesebbet ér a forint, kevesebb a forintban könyvelt adósság is, mondjuk aranyban vagy éppen euróban számolva.

Tehát az infláció az EU-s forrásokat elcsesző, a saját kastélyaira, elszúrt NER-es gigairodaház-beruházásokra, jövendő reptereire és pályaudvaraira mértéktelenül túlköltő kormányzat egyik fő szövetségese, hisz a tartozásai ilyetén történő csökkentésével ideig-óráig el tudja odázni az államcsődöt.

Jön Nagy Márton, és ő mindent meg fog oldani… legalábbis kommunikációs szinten, hiszen az infláció attól csökken, hogy ő elmondja, hogy csökken, és attól leszünk jó úton, hogy ő elmondja, hogy jó úton járunk, és… Nincs és, mert ennyi. Elmondja és kész, és majd megtanulunk nem hinni a vaksi szemünknek! És majd tudomásul vesszük, hogy az emelkedő krumpli- és tojásárak tulajdonképpen értünk vannak, és jók nekünk, mert jók az államnak, és az állam a mi pénzünkön vett óriásplakátokon elmagyarázza nekünk, hogy ihajcsuhaj de jól élünk!

Kész szerencse, hogy kormányzatunk olyan jó a számolásban.

A minap Magyar Péter (kissé nagyolva) számon kérte, hogy „egy év alatt 40%-kal nőtt a liszt, 30%-kal a csokoládé és 20%-kal a tejtermékek ára. 250 gramm szaloncukor 3500 forintba kerül… Szétesnek a közszolgáltatások, nem működik az állam.”

Mire Menczer Tamás számokkal és számításokkal alátámasztva közölte vele, hogy „Figyelj, Kicsi! A mai hazugságaiddal kapcsolatban néhány észrevétel. Az egyetlen, aki itt szétesik, az te vagy! És biztosan tudjuk a következőket. A gyerekeknek biztosan nem az fog segíteni, aki a saját családját megtámadta. A családoknak biztosan nem az fog segíteni, aki a saját családját tönkretette.” Bizony, Magyar számaira ilyen jó sok számmal válaszolt.

Nem kell ide KSH meg költségvetési előterjesztés, egyszerű dolog ez. Én már tudom, hogy nem is Nagy Márton lesz kormányzatunk következő gazdasági csúcsminisztere. Hanem Menczer Tamás. Aki, amikor majd megkérdezik tőle, hogy mekkora is az infláció, egyetlen szóval fog válaszolni: Kicsi!