A munkás, aki nem akar dolgozni
Para-Kovács Imre
2009. 09. 25.
Mit tudunk a magyar munkásosztályról? Van-e ilyen egyáltalán? Hová lettek a munkások, és hol lehet velük találkozni, ha netán valaki úri kedvében ilyen igényekkel áll elő? Természetesen a kereskedelmi csatornák reklámsávjában. Kovácsovics Lajos már huszonöt éve foglalkozik mosógépekkel Győrben és a környéken. A Hócipő megkereste őt.Hócipő: Nem unja?
Kovácsovics Lajos: Kimondhatatlanul.
Hócipő: Feltűnt nekünk valami. Ön Calgont reklámoz, ami megvédi a fűtőszálat, a forgódobot és szimeringet vízkövesedéstől. Viszont amennyiben mindenki használná ez a szert, akkor magának nem lenne munkája.
Kovácsovics Lajos: Magam is tapasztaltam, hogy szereplésemnek negatív hatása van. Tegnap a Véres Tuskóban, a Rába part kedvelt szórakozóhelyén elém állott Szabó András, aki szintén huszonöt éve foglalkozik mosógépekkel Győrben és környékén, és úgy vágott pofán, hogy leesett a műbajuszom. Nem értette, miért vagyok annyira hülye, hogy elveszem a mosógépszerelők munkáját, de megnyugtattam, hogy a következő reklámban majd ő mesélhet a Calgonról.
Hócipő: Arra gondolt már, hogy h a mosógépbe külön kell folttisztítót, vízlágyítót és fehérítőt tenni, akkor mi szükség van egyáltalán mosóporra?
Kovácsovics Lajos: Erre még nem...
Hócipő: Biztos, hogy maga mosógépszerelő?
Kovácsovics Lajos: Ha már így nekem szegezte a kérdést, akkor be kell vallanom, hogy nem egészen. Soha életemben nem láttam szétszedett mosógépet a felvétel előtt. Én tulajdonképpen fogorvos vagyok, de mivel én voltam az az egy, aki nem ajánlotta az ötből a Colgate fogkrémet, kirúgtak, és azóta statisztaként dolgozom.
Hócipő: Meg lehet ebből élni?
Kovácsovics Lajos: Most nem megy igazán az üzlet, de hamarosan kezdődik a választási kampány, és akkor az előszerződésem szerint munkás leszek, akinek elege van, vagy nyugdíjas, aki már nem bírja a terheket.