Ősi magyar harcmodor
Farkasházy Benedek
2009. 09. 16.
A hidat az ellenség lerombolta, így az alakulatok átkeltek a Dunán, és visszavonultak újjászerveződni. Nem, ez nem a decemberi MSZP-kongresszus, hanem a napokban lezajlott, másfél hónapig előkészített „Bevetési Irány 2009” forgatókönyve. Amíg Sólyom közt. elnök és honv. főparancsnok úr pogácsát fogyasztott, a Hócipő riportere egy gulyáságyú tövében kérdezte Szekeres minisztert.Hócipő: A köztársasági elnök urat meggyőzték a látottak, szerinte a honvédség kellően felkészült hazánk megvédésére.
Szekeres: Hát, ha ő is így látja, akkor biztosan így is van.
Hócipő: De hát a visszavonulást gyakorolták...
Szekeres: Igen, ez újdonság. Eleink még inkább kővárakba vonulva próbálták túléhezni a támadókat, nagyobb visszavonulásunk csak a Don-kanyarból volt. Bár azt nem biztos, hogy így kell nevezni.
Hócipő: Úgy értesültünk, hogy néhány külföldi résztvevője is volt a hadgyakorlatnak.
Szekeres: Szerettünk volna indián nyomkeresőket is bevonni a műveletekbe, de egy fordítási hiba miatt sajnos indiaiak érkeztek. A katonáink kicsit rosszul vették, hogy csak egy környékbeli tehenészetig jutottak, és a marhák is megijedtek, amikor kis piros pöttyöket kezdtek rajzolni a homlokukra, azt hitték, a vágóhídra viszik őket.
Hócipő: Úgy hírlik, több ősi magyar harcmodort is gyakoroltak.
Szekeres: Tervbe vettük, hogy mivel úgyis a visszavonulást gyakoroljuk, menekülést színlelve lóháton, hátrafelé nyilazva gyűrjük le a képzeletbeli ellent, de a nyilakat lefoglalták a terrorelhárítók, így sajnos ez elmaradt.
Hócipő: Hogy oldották meg a helyzetet?
Szekeres: Sehogy. Ugyanis Botond őrmester dühében előkapta a buzogányát, amivel beverte a terrorelhárítók terepjárójának az ajtaját, akik azonnal berendezkedtek körkörös védelemre, de szerencsére rájuk szóltak a központból, mielőtt lőni kezdtek volna.
Hócipő: A parancsnokság ezalatt hol volt?
Szekeres: Éppen szekérvárat emeltünk.
Hócipő: Miből?
Szekeres: Amit éppen találtunk, tankból, ütegből, szállítójárművekből, gulyáságyúból...
Hócipő: Akkor mitől volt szekérvár?
Szekeres: Attól, hogy én irányítottam a munkálatokat.
Hócipő: A Duna közelsége, gondolom sok új feladat kipróbálására is lehetőséget adott.
Szekeres: Búvár egységeink remekül teljesítettek. Fogtak három jugoszláv békaembert, és már éppen arra készülték, hogy alámerülve megfúrják az arra sodródó Szundi kishajót, amikor egyiküknek eszébe jutott, hogy azon civilek is lehetnek, így inkább felvették karszalagjaikat, és egyenként a vízbe dobálták a jegy nélküli, bliccelő utasokat.
Hócipő: Hogyan bántak el az ellenséggel?
Szekeres: Az volt a terv, hogy amikor azok éppen felmászni készülnek a védők táborába, hirtelen előugrik egy tucatnyi egri asszonyság, és szurkot önt a nyakukba. De sajnos ők nem érkeztek meg időben, így a közeli Fehérvárról hozattunk néhány szurkolót, akik ugyan rigmusaikat danolászva rögtön felfedték a titkos tábor helyét, de ugyanakkor ezekkel távol is tartották az ellent.
Hócipő: Úgy hírlik, foglyot is ejtettek.
Szekeres: Igen, találtunk egy narancssárga ruhás arabot, aki csak annyit kérdezett, hogy megeheti-e a cipőfűzőinket. Majd nem sokra rá kaptunk egy telefont a CIA-től, hogy ők hozták nekünk Guantanamóról, és javasolják, hogy vigyük fel a várba, Táncsics egykori börtönébe, amit ők épp most hagynak el.
Hócipő: Tehát valamennyi ősi magyar harcmodort begyakorolták?
Szekeres: Egy híján. Dugovics Titusz szerepére sajnos nem akadt önként jelentkező.