Sziget ajánló - péntek
Hócipő online
2009. 08. 14.
Pénteken 18:30-tól ismét vár mindenkit a Hócipő kabaré, ahol Kőhalmi Zoltán és a Szomszédnéni Produkció (Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs) lépnek fel.Mi, (a Hócipő.hu kis csapata) pedig utánuk ide megyünk még:
PRIMAL SCREAM
(Nagyszínpad, 18:00)
Azon kevés zenekarok egyike, akikről azt hittem, már sosem jutok el a koncertjükre. (Tényleg, Quireboys lesz valamikor minálunk?) Pedig igazán kevés az a könnyed, néha bluesos, néha kicsit soulos rákendról, ami erőlködés nélkül jön, és legalább annyira megmozgatja a csípőket, mint az Aerosmith. Elég egy-két szám, és az ember pont olyan könnyen hajítja a tűzbe a bankok legújabb hitelszerződés-módosító levelét, mint tették azt Bergerék a Hair-ben a vietnámi behívókkal. Ugyanis ez a zene csak az életörömről szól, más talán nem is kell. Szóval, tessék valami jó kifogást találni a főnöknél (állatorvoshoz kell vinni a kanárit, nem baj, ha nincs), és idejében letenni a lantot, hogy ne csak a Vudupipülre, hanem már a Primal Screamre is kiérjenek hatra a Nagyszínpadhoz. (Bence)
SUPERBUTT
(MTV Headbangers Ball - Rock Színpad, 20:00)
Mint ahogy tavaly, idén sem maradhat ki legalább egy magyar, modern metált játszó együttes. Merthogy igenis vannak nagyon jó, színvonalas metált játszó zenekaraink, csak valahogy nem kapnak akkora hangsúlyt a médiában.
Évekkel ezelőtt egy klipre lettem figyelmes, amiben Koncz Gábor boxol egy ringben. Az első gondolatom az volt, hogy milyen jó formában van még mindig a színész, utána kicsit odafigyeltem a zenére is és nagyon megtetszett. Nagyjából ezután jutottam el a Szigeten az első Superbutt koncertemre, ahol nagyon nagyot zúztak a srácok. Viszonylag egy régi bandáról van szó, akik a legtöbb számukban angolul énekelnek. Egyesek szerint kicsit bántó akcentussal (tuskó metál). Ez viszont ne tántorítson el senkit, főleg, mert vannak nagyon jó magyar nyelvű dalaik is. Tehát aki szereti az igényes hard-core metált és bemelegítésként akar ugrálni egy nagyot a Prodigy előtt, annak mindenképp ott a helye. (Balázs)
PRODIGY
(Nagyszínpad, 21:30)
2006 augusztusában egy szép napos délelőttön arra ébredtem újpest kertvárosi részében, hogy bömböl a Voodoo People. Kicsit másnaposan és fáradtan nem tudtam másra gondolni, mint hogy biztos a szomszéd hangol az esti koncertre. Kinyitottam az ablakom, és akkor döbbentem rá, hogy ez bizony a Szigetről jön. Indulhat ennél jobban egy nap? Izgatottan rohantam ki a fesztiválra, ahol az egyik ottalvós barátom mesélte, hogy reggel, mintegy hangolásképp lenyomták a számot. Alig vártam az estét, hogy én is hallhassam élőben a régóta szeretett bandámat. Ám ez esetben is beigazolódott, hogy a nagy várakozás csalódást szül. A kedves kerületi polgármestereknek köszönhetően, a hangzás szörnyű volt. A közönség tagjairól nem is beszélve. Talán a Faithless-en volt ilyen sokrétű a publikum. A berúgott rockerttől a bedrogozott discósig, mindenki ott volt. Felejthető koncert után azért nem mondtam le teljesen a Prodigy-ről. Egy évre rá 2007-ben ismét megnéztem őket, ezúttal a Volton, és végre megkaptam azt, amire oly régóta vágytam. Azt a hangzást, ami majdnem levitte a fejem. Mert ugye kit zavar a semmi közepén, hogy bömböl a zene? Nincs se Derce Tamás polgármester, se panaszkodó lakók, csak a Lővérek. És hogy mit hoz az idei koncert? Valószínű ugyanazt, mint három éve. Ettől függetlenül ott leszek. Legfeljebb arra gondolok, hogy milyen jó volt két éve. (Balázs)
ZANZIBÁR
(MTV Headbangers Ball - Rock Színpad, 01:00)
Ritka az a zenekar ami ilyen tökéletesen tudja az arányokat. Pont annyi a riff, az ének, a közhely, az okoskodás, a refrén, a szóló, a keverés, amennyi kell. Ha nem lennének bezárva a magyar nyelvbe, már óriási világsztárok lennének. A rockerek általában fanyalognak, hogy túl popos, amazoknak meg túl rockos. Pedig túró a fülükbe, szeretik, csak a saját társaságukban nem merik bevallani. Ami hol könnyedebb, hol súlyosabb, azaz egy vékony mezsgyén lavíroz, az mindenkinél kilóg a sorból, aki kategóriákban gondolkozik, így pedig könnyű leszólni. A Zanzibár pedig olyan mesterien egyensúlyoz a rock és a pop határán, ahogy talán csak az INXS-nek sikerült. Szóval legyünk büszkék rájuk, hogy vannak nekünk, és csinálják még sokáig. Aki pedig továbbra is fanyalog, az maradjon otthon amíg mi bulizunk, és olvasgasson pirkadatig György Péter publicisztikákat, mert az való neki. (Bence)