Retus
Smuzewitz Ilona
2009. 07. 15. · Hócipő 2009/14
Errefelé sosem járt semmiféle Gyurcsány Ferenc. Sőt Gyurcsány Ferenc nagyjából sehol sem járt.Szegeden például biztos nem járt. Pláne nem árvizek idején. Ha járt volna, akkor benne lenne a szegedi árvizekről szóló kiadványban. Hiszen Szegeden az árvíz mindig is emlékezetes társasági esemény volt. Ellenkező esetben nem adtak volna ki egy illusztrált kiadványt.
Amibe Gyurcsány Ferenc nem fért bele. Voltak, akik azonnal árulást kiáltottak.
Hogy lám, a szocialisták néhány hét leforgása alatt képesek megtagadni az exkormányfőt és expártelnököt. Pedig dehogy. A szocialistáknak az áruláshoz néhány perc is elég. Nem szoktak ők néhány hetet rágódni ilyesmin.
Gyurcsány Ferenc szegedi látogatása sem ezért maradt ki a legújabb kiadásból. Azért maradt ki, mert nem fért be.
Voltak egyrészt méretezésbeli problémák. Akárhogy próbálták beméretezni a Gyurcsány Ferencet ábrázoló fotókat, azok állandóan kilógtak. Kilógtak a sorból avval is, hogy Gyurcsány Ferencet ábrázolják. Ami egyáltalán nem helyes magatartás ilyen nehéz időkben. Amikor a szocialisták éppen a válság elhárításán dolgoznak. Ha pedig valaki nem érti, mi köze a válság elhárításának a Gyurcsány Ferencet ábrázoló fotókhoz, annak én nem tudok segíteni. Mert még én sem értem.
Szegeden az okozott problémát, hogy Gyurcsány Ferenc túl magasra nőtt. Az árvíz idején felvetődött, hogy alacsonyabb Gyurcsány Ferenc utazzon a városba. Az árvíz szervezői kérték, hogy egy nagyjából 160 centiméteres Gyurcsány Ferenc látogassa meg az eseményt, mert azt a magasságot sokkal jobban lehet fényképezni. És háttérként a város történelmi helyszínei is jobban érvényesülnek.
Ám ezt a kérdést a kormányfői kabinet már akkor sem méltányolta. Elképzelhető, hogy direkt a valóságosnál is hórihorgasabb Gyurcsány Ferenc látogatott Szegedre.
Már akkor érzékelhető volt, hogy ebből baj lesz. Ezért felmerült, hogy Gyurcsány Ferencből mintegy negyven centiméternyit lefűrészelnek, de a kormányfő ebbe sem egyezett bele. Hiába ajánlották fel a visszavarrást a szegedi klinikán, Gyurcsány Ferenc nem volt hajlandó együttműködni. Azt sem fogadta el, hogy a lefűrészelt testrészeket elvitelre becsomagolják. Ezek után nyilván egyértelmű, ki tehet arról, hogy a kiadvány olyan lett, amilyen.
Egyébként nem csak a méretezéssel volt baj. Kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc képmását nem lehet megjeleníteni. Akárhányszor be akarták szerkeszteni a fotóját, a felvétel elkezdett fakulni, és néhány percen belül egy hatalmas fehér lyuk tátongott ott, ahol a kormányfő szerepelt. Nem fogta a nyomdafesték, a papír pedig mindig beszakadt azon az oldalon. Végül a nyomda jelezte, hogy ebből addig nem lesz kiadvány, amíg Gyurcsány Ferenc fényképét ki nem veszik.
Ennek az egész ügynek semmi köze a hűséghez vagy áruláshoz. Gyurcsány Ferenc már nem kormányfő, így nem is tudnak hűségesek lenni hozzá.
Ez az ügy egy hatalmas félreértés. A félreértés neve Gyurcsány Ferenc. A szegediek próbálták meggyőzni a vízállást, hogy néhány évig ne emelkedjen, ellenkező esetben megjelenik Gyurcsány Ferenc, de hiába. Erről a sajnálatos és lényegtelen esetről csak a természet erői tehetnek.
Felmerült, hogy Gyurcsány Ferenc valójában nem is segíteni ment Szegedre. Sőt. Megérkezett, nézte a vizet, aztán belerúgott a nyúlgátba, átszakította a töltést, aztán csípőre tett kézzel nézte a betörő vizet, és sátáni kacajt hallatva megkérdezte: na, ezt is elkúrtam?
Egyébként pedig mit vannak úgy oda? Miért kellene Gyurcsány Ferencnek minden fényképen szerepelnie? A piramisok belsejében például egyetlen képen sem szerepel Gyurcsány Ferenc. Holott nyilvánvaló, hogy legalább három fáraónak ő építtetett medencét. És Hannibál vajon eléri-e Rómát, ha nem Gyurcsány Ferenc kalauzolja az elefántokat? Mégis, mondjuk azt, hogy Fletó ante portas? Akkor meg miért pont a szegedi kiadványban szerepelne?
A Santa Maria fedélzetén sem ábrázolják Gyurcsány Ferencet, pedig ő volt az, aki Kolumbuszt rávette az útra azért, hogy a karibi szigetvilágban off shore cégeket jegyeztessenek be, az indián rezervátumban pedig izraeli befektetőkkel közösen működtetett kaszinókat, mobil postákat és három mini abc-t.
A jaltai találkozó idején Sztálin azt javasolta, hogy Romániát darabolják fel, és az erdélyi területekkel növelt Magyarország pedig legyen a brit befolyási övezet része. Ezt akkor Gyurcsány Ferenc akadályozta meg. Elmondta Sztálinnak, hogy Magyarországon van a Föld szívcsakrája, és a szovjet vezető minimum 92 évig élhet, ha magyar keserűvízzel gargarizál. Azt is elárulta Sztálinnak, hogy a Balaton alatt hatalmas olajkészlet található, a soltvadkerti homokban pedig smaragdlelőhelyeket talál. Sztálin meggondolta magát. Így lett Magyarország szovjet csatlós. Amikor Sztálin váratlan és kissé korai halála után sem az olajat, sem a smaragdokat nem találták a szovjet kutatók, a felelősségre vont Gyurcsány azt mondta, hogy ő egyszerűen hazudott, és a közeljövőre vonatkozóan sem tud mást ígérni.
És ezt az embert szerepeltetnék egyesek a szegedi kiadványban.
Egyébként pedig a legteljesebb igazság az, hogy Gyurcsány Ferenc nem is járt Szegeden. Miért is járt volna? Hiszen Szegeden soha nem volt árvíz. Mert Szegednek nincs folyója. Még folyó vize sincs. Eleve Szeged sem létezik. Ami pedig netán mégis létezne belőle, az külföldön van.
És miért menne Gyurcsány Ferenc külföldre, ha itthon is láthat morálamőbát?