Véleményeim - 2005/21
Verebes István
2005. 10. 12. · Hócipő 2005/21
Nekem már fáj, hogy a politikusokat olyan sokat bántják...!Fáj továbbá, hogy sokan bántják őket...!
S fáj, hogy köztük én is...!
Hát egyszer ebben a telibe rendszerváltott életben hadd legyek már könyörületes velük, hadd soroljam föl e zord és részvétlen lapokon, mit szeretek az egyes politikusokban!...
Hogy kiben-kiben mit!...
Mert amit nem bírok bennük, az egyöntetű...! (Sándor Gyuri még ezt írná hozzá zárójelben - "egy: ön tetű! kettő: hogy mi még, azt már nem is merem mondani!")
Akkor kezdem:
Szeretem Orbán Viktorban, hogy mindig következetes. Legalábbis aznap...!
Szeretem Gyurcsány Ferencben, hogy vakbuzgó. Igaz, nem egyszerre, hanem többnyire külön-külön...!
Szeretem Kuncze Gáborban, hogy jó a humora. Ha poént mondtam, eddig még mindig kacagott.
Szeretem Dávid Ibolyában, hogy kulturált, és remek az ízlése. Ezt onnan tudom, hogy az egyik színházi rendezésemtől is el volt ragadtatva...!
Szeretem Csurka Istvánban, hogy nem tesz semmit a többség szeretetéért. És tizenöt éve ebben az egyben roppant sikeres is. Hála az égnek, hogy csak ebben az egyben...!
Szeretem Thürmer Gyulában, hogy hűséges a múlthoz. Hozzáteszem, ahhoz a múlthoz, amit én amúgy nagyon utáltam...!
Szeretem Demszky Gáborban, hogy van levegője, hogy ápoltnak, kellemes külleműnek, gördülékenynek hat. Épp ellenkezőleg, mint az általa felügyelt város...!
Szeretem Sólyom Lászlóban, hogy nem rejti véka alá a magánvéleményét. Lehet, mert nincs is neki vékája...! Bár megtenné talán véka helyett valami más is...!
Szeretem Hiller Istvánban, hogy ragaszkodik a kis kettéfésült frufrujához...! Hozzáteszem, egy ugyanolyan az Oszwald Marikának sokkal jobban állna...!
Szeretem Torgyán Józsefben, hogy jelentős valaki...! Igaz, ez csak az utóbbi három és fél éve örömöm...!
Szeretem Kövér Lászlóban, hogy ami a szívén, az a száján. Igaz, ezért nem éppen a száját teszem felelőssé...!
Szeretem Lendvai Ildikóban, hogy pártjában ő érvel a legszellemesebben. Kár, hogy rajta kívül senki más.
Szeretem Magyar Bálintban, hogy mer tévedni. Akkor is, ha többnyire azt képtelen belátni...!
Szeretem Horváth Balázsban, amikor józanul dönt. Bár erre szemtanú még egy se volt...!
Szeretem Horn Gyulában, hogy elvei nem változtak. Ezt onnan tudom, hogy tíz éve mondja ugyanazt...!
Szeretem Áder Jánosban, hogy minden esetben kettévágja a gordiuszi csomót...! Amit, ha kell, a kákán is megtalál...!
Szeretem Kóka Jánosban, hogy derűlátó a jövőt illetően. A saját jövőjét illetően ez indokolt is...!
Szeretem Szili Katalinban, hogy becsvágyó...! Még akkor is, ha adott esetben hiába...!
Szeretem Rogán Antalban, hogy szelídebbé vált. Már csak a hiúzok és a sakálok tartanak tőle...!
Szeretem Semjén Zsoltban, hogy valláserkölcse révén érvel minden kérdésben. Még akkor is, ha a kérdések zömének ahhoz semmi köze...!
Szeretem Csintalan Sándorban, hogy hisz az igazában. Sőt, újabban annak az ellenkezőjében is...!
Szeretem Demeter Ervinben, hogy nyílt sisakos. És annak ellenére az, hogy a legtöbbször titoktartónak kellene lennie...!
Szeretem Szekeres Imrében, hogy minden körülmények között talpon tud maradni. Bár jobb, ha nem firtatom, hogy milyen áron...!
Szeretem Toller Lászlót, mert messzire tekint. Minimum Pécs város közigazgatási határáig...!
Szeretem Lamperth Mónika nőiességét. Sajnos ehhez a belügyminiszteri poszt semmit nem tett hozzá.
Szeretem Veres János szűkszavúságát. Nem mintha a bőbeszédűbb pénzügyminiszterek mondatait jobban értettem volna.
Szeretem Fodor Gáborban, hogy tudja, mit beszél. Ám hogy általában mindenkinél jobban tudja, azt már nem...!
Szeretem Deutsch Tamásban, hogy áll a vártán. Ugyanakkor nem bánom, hogy már-már alig áll rendelkezésére bármilyen várta.
Szeretem Révész Máriuszban, hogy alázatosan szolgál. Igaz, ha nem így tenne, soha nem tudtuk volna meg, ki ő...!
Szeretem Szijjártó Péterben, hogy utánajár mindenkinek. Kivéve azoknak, akik előtte állnak...!
Szeretem Tölgyessy Péterben, hogy nem ért egyet választott politikai bázisával. Csak akkor meg nem értem, minek van még mindig köztük.
Szeretem Varga Mihályban, hogy világosabban látja, hogy kell az ország javait elosztani. De vajon négy évvel ezelőtt ez miért nem tűnt fel nekem...?!
Szeretem Baja Ferencben, hogy mindig állja a sarat. Csak azt nem tudom, hogy a sok sár közül melyik ne legyen a gyanús nekem...!
Szeretem Fenyvesi Máté labdarúgó múltját. Kár, hogy a fiatalok csak a politikai jelenjét ismerhetik.
És folytathatnám, de minek...! Nyilván e néhány megnyilatkozásból is kiderül, hogy jó ember vagyok.
Ám ha mégsem, az se baj...!
A szeretet ugyanis szerintem sohasem szavakban, hanem kizárólag tettekben mérhető.
Tetteket pedig előbb a politikusok irántunk való szeretetéből következőleg várok.
És már mióta...!