Hány a tábor?

2009. 06. 17. · Hócipő 2009/12

Belőlem valaki útra vált.
Útra a jobbik részem.
Kiment belőlem, itt hagyott.
Csak úgy észrevétlen.
(Cseh Tamás)

Honnan szerzett 15%-ot a Jobbik? Az elemzők megosztottak, többen úgy vélik, hogy volt MSZP-sek szavaztak rájuk, az elitellenesség, a romló közbiztonság vagy a szociális témák napirenden tartása miatt... Az index egy szemléletes görbével illusztrálta, hogy ha az MSZP és a Jobbik szavazatait összeadják, akkor megyéről megyére kirajzolódnak az MSZP 2006-os országgyűlési választási eredményei.

A grafikont látva ki ne kezdene el bólogatni, hogy persze-persze, csakhogy más egy országgyűlési és más egy EP-választás, ráadásul előbbi három éve volt, és majd kétszer annyian szavaztak. Ezért mi egy olyan számítási módot kerestünk, ami csak a mostani választás adataiból indul ki. Azt vizsgáljuk, hogy a Jobbik szavazói inkább az MSZP- vagy a Fidesz-szavazókkal alkotnak közös halmazt, azaz egységesebb tábort. Ehhez egy nagyon egyszerű matematikai képletet, a szórást hívtuk segítségül.

Egy párt országos eredménye több részeredmény összesítéséből áll. Például a 20 megyééből. A szórás megmutatja, hogy egy adott pártnak az egyes megyékben elért eredményei átlagosan mennyivel térnek el az összesített átlageredményétől. Például a 4-nek és a 6-nak ugyanúgy 5 az átlaga, mint a 2-nek és a 8-nak, de míg előbbiek átlagosan eggyel, utóbbiak már átlagosan hárommal térnek el az átlaguktól (az 5-től), ezek tehát „jobban szóródnak”.

A Fidesz a 20 megyében 9,68%-os szórással végzett. A negyedannyi szavazatot kapott Jobbiknál már jóval nagyobbak a területi egyenlőtlenségek, ők 25,19%-os szórást produkáltak. Az MSZP pedig kettejük között végzett 15,73%-kal. Teljesen normális dolog, hogy egy párt támogatottsága megyéről megyére változik, azaz szóródik. Az viszont már sokatmondó lehet, hogy két párt eredményei együttesen erősítik vagy csillapítják az átlagtól való eltéréseket.

Játsszunk el a gondolattal, hogy milyen eredmények születtek volna, ha a Jobbik egy párt lenne a Fidesszel vagy az MSZP-vel.

Ha - amint a fenti táblázatban látható - összeadjuk a Jobbik és az MSZP által az egyes megyékben elért százalékokat, akkor a JobbikMSZP eredményeinek szórása 15,70%, ami csupán 0,03%-kal tér el az MSZP szórásától. Azaz az összeadott eredmény semmivel sem mutat egységesebb képet, mint a külön-külön elért. A két párt szavazói tehát nem e között a két párt közül választottak. Ebben az esetben ugyanis az egyes megyékben ugyan hol az egyik, hol a másik végzett volna jobban, de együttes eredményük az átlagtól kisebb különbségeket, azaz jóval kisebb szórást produkált volna.

Nézzük a FideszJobbikot. Ha összeadjuk a két párt megyei eredményeit, akkor ezek szórása mindösszesen 5,5%! Ez nagyjából a fele a Fideszének, ötöde a Jobbikénak. Van ilyen véletlen? Nézzünk pár megyét. A Fidesz Vasban kapta a legtöbb szavazatot. Hol kapta a legkevesebbet a Jobbik? Vas megyében! Hol szerepelt a legjobban a Jobbik? Borsodban és Hevesben. A Fidesz pedig, ha a számukra mindig kakukktojás Budapestet nem számítjuk, ebben a két megyében szerepelt a leggyengébben, Ahol az egyik relatíve sokat kapott, ott a másik keveset, és fordítva: kiegyenlítették egymást.

Ez egyébként egy egyszerűbb számítással is igazolható. A 20 megyéből 16-ra igaz, hogy ahol egyikük a saját átlagos eredményénél jobban szerepelt, ott a másik a sajátjánál rosszabbul. A Jobbik és az MSZP viszonylatában ez már csak fele annyi, nyolc megyében volt így.

Tehát a Fidesz és a Jobbik túlnyomó részt egymástól rabolt szavazatokat. Illetve, mivel utóbbinak korábban kevés szavazója volt, inkább csak a Jobbik rabolt a Fidesztől. Vasban kisebb, Borsodban és Hevesben már jóval nagyobb sikerrel.

Ha a kakukktojás Budapestet kivesszük az elemzésből, még egyértelműbb számokat kapunk. Fidesz: 8,90%, Jobbik: 25,45%, MSZP: 14,15%, JobbikMSZP: 15,99%, a FideszJobbik szórása pedig már valószínűtlenül alacsony, csak 3,85%!

A EP-választások eredményeinek ismeretében már tudjuk, hogy „két a zászló”. A fenti számokra tekintve pedig már az is egyértelmű, hogy azt megelőzően a most a Jobbikra szavazók a Fidesz, és nem az MSZP táborát erősítették.

(Számításunkban az egyes megyéket nem súlyoztuk sem lélekszámuk, sem a részvétel arányában, ezért átlag címén nem az országosan összesített eredményekkel számoltunk, hanem a pártok egyes megyékben elért eredményeinek átlagaival.)

Megjelent a Hócipő 2009/12-es
lapszámában, június 17-én.