Vidékre költözik a Lánchíd?

Smuzewitz Ilona

2020. 07. 15. · Hócipő 2020/15

A magyar ember archetípusa a gazda – állapította meg a nemzet antropológusa, néprajzkutatója és szociológusa, Orbán főtipológus. És ez csak az egyike a friss tudományos szenzációknak.

Mert a magyar ember származhat olyan elegáns, csillogó nagyvárosból, mint Karcag, Csemő, Lábatlan vagy Alsómocsolád, vagy egy kis faluból, mint mondjuk… bármelyik falu, ami nem Karcag, Csemő, Lábatlan vagy Alsómocsolád, de van benne valami, ami hasonlatossá teszi más magyar emberekhez. A gondolkodás. Ettől lesz gazdává. Mert úgy gondolkodik, hogy van egy terület, ennek a területnek van határa, világos kiterjedése van, és az ezen a területen belüli életminőségért, a rendért, az abból való megélhetésért, annak a szépészeti vonatkozásaiért, egyáltalán a dolgok menetéért ő a felelős. Mármint a gazda. Aki magyar ember. És aki ettől unikális. Magyar hungarikum.

Képes erre más nemzet embere? Lófaszt képes. Más nemzet embere csak bukdácsol, botladozik, esetleg sajtot készít, bort vagy olívaolajat, hajózik, kereskedik, rabol vagy gyógyít, de nem tud úgy gondolkodni, mint a magyar ember. Nem gazda. Egy pillanatra képzeljük el a skót embereket: hát tudnak ők gazdaként gondolkodni? Hogy a csudába tudnának, ha azt sem tudják elmondani, hogy van egy terület, annak van határa, kiterjedése, és ott ők a felelősök. A skót ember – nem rendelkezvén területtel –, képtelen felelni az életminőségért és a szépészeti vonatkozásaiért. Nagy kérdés, hogy a skót ember egyáltalán mire is szolgál? Miért van?

Mert a magyar embernél minden egyértelmű és világos. Pláne, ha vidéki. A vidéki magyar embernek van felelőssége. Vajon korlátlan ez a felelősség? Dehogy. És nem is elméleti, nem absztrakt, nem valahol lebeg, hanem itt és most, ezen a területen ő a felelős. Az emberért, az udvarért, a kutyáért, a macskáért, a veteményesért, a szőlőért meg a gyümölcsfákért. És ezek összeműködéséért, hogy rendezettség legyen ebből, meg harmónia. Ez a dolga a magyar embernek. Vidéken. Ha van háza, akkor így kell lennie. Ha hídja van, akkor meg pláne.

Érti a vidéki magyar ember, mi zajlik Budapesten a Lánchíd felújítása körül? Hát dehogy érti. Döbbenten nézi a szerencsétlenkedést, mert az a vidéki magyar ember gondolkodásától és politikájától teljesen idegen. Mert a gazdaember tudja, hogy ha van egy hídja, akkor azt fel kell újítania, ez a felelőssége, mert ott az a terület, annak a területnek van határa, világos kiterjedése, és ezen belül ő a felelős, ezért felújítja a hidat is.

Erre Budapesten nem képesek. Nem is lesz hídjuk.

Ha nem lesz más megoldás, elviszik a Lánchidat Tiszaroffra vagy Tiszabőre, ott majd megbecsülik és felújítják. Ott tudják, hogy a hídról és az államról ugyanúgy kell gondolkodni, mint a saját portánkról.

Ez a vidéki Magyarország apró titka, és ettől az apró titoktól élhet túl a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ezért adott a magyar vidék olyan sok jó államszervezőt és államvezetőt. Vegyük például mindjárt Orbánt.

Van nála jobb államszervező és államvezető? Hát honnan lenne. Hiszen ha a magyar ember archetípusa a gazda, akkor a gazda archetípusa az Orbán.

Ha alapvetően ránéz az ember egy magyar férfiemberre, és megpróbálja kitalálni, hogy mit és miért gondol, miért úgy viselkedik, ahogy, akkor ez az ősi időkbe, a gazdaösztönök világába visz vissza.

És valóban. Nincs magyarabb ember Orbánnál. És nincs nagyobb gazda sem. Mert van egy terület, az úgynevezett Magyarország, ennek van határa, világos kiterjedése, és ezen belül mindenért ő felel. Részterületein pedig Mészáros. Akit polgármesterként óriási nyomás alatt tartott az ellenzéki sajtó, sértegették, zaklatták, számtalanszor megbántották, amit a családja segített elviselni. Pedig nekik sem kötelező.

Mészáros persze nem bánja, ha Felcsútként emlegetik a Puskás Akadémiát. És nem érdekli, hogy fent van a gazdagok listáján, mert a verseny meg a listák nem foglalkoztatják. Nincsenek anyagi gondjai, de a lényeg, hogy dolgoznak, ahogy erejükből telik. És öröm, ha annak van gyümölcse.

Hogyne lenne gyümölcse. Például a magyar egészségügy jobban kezelte a járványt, mint a halódó nyugat egészségügye. A magyar járványügyi helyzet olyan jó, hogy már-már egy saját koronavírus kifejlesztéséről kellene elgondolkodni, hogy a környező államok ne legyenek irigyek. Persze vannak, akik nem ismernek mértéket, a norvégok például kétségbe vonták a magyar eredményeket, és nem hajlandók enyhíteni.

Ezt azonban a magyar kormány nem fogadja el, és a Nemzeti Járványügyi Büszkeség Stratégiájának megfelelően a norvégokat a sárga kategóriába sorolta: jöhetnek, de karanténnal. Vagy friss orvosi igazolással. Ha pedig ebből sem értenek, könnyen a vörös kategóriában találják magukat, és akkor nem lesz nyaralás a Balatonnál. Nézhetik a fjordjaikat. Nem biztos, hogy olyan nagy baj, ha nem jönnek. Hiszen Orbán a magyaroknak is azt ajánlja, hogy kevesebb tenger, több Balaton. Mert a világ veszélyes. Magyarország pedig biztonságos. A magyar embereknek. És gazdáiknak.

A szenzációk sorába tartozik az is, hogy előfordulhat: Magyarország nem vétózza meg az EU gigantikus hitelfelvételét. Pedig az akkora összeg, ami a magyar ember elméjének felfoghatatlan. 750 milliárd euró. Ez olyan sok pénz, hogy annyit talán még Magyarországon sem loptak el. Pedig szeretnének.

Orbán mindenesetre alkut ajánlott az EU-nak: ha nem szólnak bele a pénz elköltésébe, ha nem lesznek politikai feltételek, akkor vétó sem lesz. Persze nincs oka félni az összehasonlítástól, hiszen Magyarország mindennél jogállamibb. Németországban például az alkotmánybírák lehetnek valamely párt tagjai. Magyarországon erre egyáltalán nincs szükség.

Ide nem kell behurcolni se a vírust, se a jogállamot.

De a legnagyobb tudományos szenzációt nem Orbán szolgáltatta, hanem az emberminiszter. Kásler szerint bebizonyosodott, hogy az Árpád-házi dinasztia 4500 éve, Afganisztán északi részén alakult ki. Onnan indultak el a Kárpát-medencébe. Időben érkeztek. Mielőtt elkészült volna a fal.

Azon afgán akkor sem jut át, ha Árpádnak hívják, és honfoglalni érkezett. Ennek a területnek már van gazdája. A gazdának pedig pereputtya.