A földrengés nyertesei

Smuzewitz Ilona
2009. 04. 09.
A korábban több minisztert és államfőt is megsértő olasz kormányfő javára írható, hogy saját polgártársait sem kíméli. A földrengés miatt hajléktalanná lett olaszoknak azt üzente, hogy helyzetüket fogják fel hétvégi kempingezésnek. Pár nappal korábban a közös fotózást késte le a NATO-csúcson, mert hosszan telefonált. Silvio Berlusconit Smuzewitz Ilona kérdezte.

Berlusconi: Bondzsornó belladonna, pronto, miben segíthetek, kicsi ungereze kiasasszony?

Hócipő: Érdekelne, miért maradt le a NATO-csúcs közös fotózásáról?

Berlusconi: Nem maradtam le én egyáltalán.

Hócipő: Megváratta Angela Merkelt, majd pedig nem ért oda a fotózásra, mert telefonált…

Berlusconi: Ezt a tehénke mondta?

Hócipő: Merkelre gondol?

Berlusconi: Nem. A beszélő tehénre. Maga… Maga egyszerűen kiforgatja a szavaimat. Skandallum! Mindenki kiforgatja szavaimat! Ez vérlázító!

Hócipő: Talán mert félreérthetően fogalmaz.

Berlusconi: Bennem semmi félreérthető nincs.

Hócipő: És amikor Barack Obamát napbarnítottnak nevezte?

Berlusconi: Ezt pont maga mondja? A magyarok állandóan avval jönnek, hogy a barack mit jelent magyarul… Nem unják már? Egyébként sem sértődött meg, nem olyan. Pontosan tudja, hogy én nem vagyok rasszista. A bokszosok megérzik ezt, és jó a humorérzékük is.

Hócipő: A finn miniszterről is valami olyat mondott, hogy udvarolnia kellett…

Berlusconi: Mit akar, magának is udvaroljon Silvio? Silviónok nem lehet ellenállni. Azért is keresnek annyian. A múltkor is valami hülye hídon várt rám a nagyseggű német csaj, meg az a kis francia pöcs, amikor megszólalt az én mobilom, én meg mondtam, hogy pronto… És annyit kellett beszélnem, hogy sehova sem tudtam menni…

Hócipő: Tehát mégis lekéste a fotózást…

Berlusconi: Kit érdekel a fotózás, amikor emberéletekről volt szó!

Hócipő: Valamilyen vészhelyzet volt?

Berlusconi: Arra már nem emlékszem. Vagy vészhelyzet volt, vagy valamelyik rádióműsorban kellett életvezetési tanácsokat adnom, mert ahhoz is értek.

Hócipő: Nem találta bántónak a megjegyzését, hogy a földrengés áldozatai gondolják azt, hogy sátorozni vannak?

Berlusconi: Maga semmit sem ért a mediterrán életvitelből… Maga egy némileg kedves, de mégiscsak ostoba tyúk. Hát nekünk ez a lételemünk… Ez a hatalmas, páratlan pihenés…

Hócipő: A földrengés lerombolta az otthonukat!...

Berlusconi: Igen, de nézze a jó oldalát! Friss levegőn lehetnek egész nap. Nincs többé közös költség! Nincs többé zajos szomszéd, mert jó eséllyel a ház alatt maradt. Nincs semmi kötöttség! Csak a laza pihenés a sátor árnyékában, este romantikus hússütés a tűz mellett… És ne feledje, hogy közben mindent megadunk nekik! Dolgozniuk sem kell érte!

Hócipő: Viccel?

Berlusconi: Én csak a dolgok jó oldalát nézem… Annyira irigylem ezeket a mázlistákat, hogy legszívesebben lerombolnám a kormányfői rezidenciát, hogy én is piknikezhessek néhány évig, amíg fel nem épül az új… De sajnos, nem tehetem, valakinek vezetni kell ezeket a kedves hülyéket.

Hócipő: Néhány évig? Néhány évig sátrakban akarja hagyni őket?

Berlusconi: Szinyorína, ez Itália! Itt a leggyorsabb kormányprogramhoz is negyven év kell. Az unokáiknak persze már nagyon jó lesz, mert tudják, hogy az ő unokáik már ki is fizetik a házépítésre folyósított kölcsönt…

Hócipő: Elég érzéketlen programnak tűnik.

Berlusconi: Érzéketlen? Én? Akinek akkora szíve van, hogy kéthetente nélkülöző gyerekeknek is juttatok belőle? Feltéve, hogy nem arabok, kínaiak, cigányok vagy románok, bár ez a kettő úgyis egy.

Hócipő: Átveszi az újfasiszta pártot is… Ön szimpatizál az újfasisztákkal?

Berlusconi: Aljas rágalom. Ezt kikérem magamnak. Bennem semmi új nincs. Még a plasztikai sebészem is a régi.