Buster Keaton, Magyarország miniszterelnöke

Para-Kovács Imre

2020. 03. 25. · Hócipő 2020/07

Valószínűleg világrekord, hogy a miniszterelnök 120 000 új követőt szerzett a Facebookon azzal, hogy némán tátogott egy ideig, mint ponty a málnásban.

Külön említést érdemel, hogy a beégés után háromnegyed óráig sehonnan nem lehetett megtudni, mit mondott volna, ha Béla nem felejti el bedugni a jackdugót (Béla azóta egészségügyi maszkokat gyárt egy félreeső helyen), a teljes bohócmédia bénán várta a nagy bejelentés bejelentését, mert nem tudták, hogy szabad-e nekik hangosan kimondani, amit Orbánnak nem sikerült, vagy meg kell várniuk, amíg ő kimondja, és csak utána lehetséges megismételni, hogy nem sértik-e meg őfelségét azzal, hogy kimondják, amit ő csak szeretett volna – megannyi égető kérdés, az ilyesmik teszik tönkre az udvari bolondok emésztését.

Mondhatjuk tehát, hogy Orbán, midőn a nemzetmentő, jóságos uralkodó szerepében készült tetszelegni, belesétált a péniszrengetegbe, ami már csak azért is fontos, mert ezek (ezek alatt a mérsékelten intelligens, egyeduralomra törő diktátorokat értem, akiknek valamiért fontos, hogy ne csak féljenek tőlük, de szeressék is őket népileg), szóval ezek pénzt, időt és munkaórát nem kímélve farigcsálják önnön szobrukat, lakosságbarát intézkedéseket jelentenek be, vidékre látogatnak, hogy váratlanul betoppanjanak a nép egyszerű gyermekéhez kávézni, rúgják a labdát, mintha a grundon lennének, megisznak egy kupicával a dolgos nap végén – azaz olyanok, mint mi, csak éppen többet dolgoznak, és nagyobb felelősséget viselnek, és tévedhetetlenek, de egyébként szakasztott Bélák, Józsik és Janik, akik szívesen megmarkolják a kapa nyelét, bár – mint félázsiai félistennek – ezt nem kéne megtenniük, de mit csináljanak, ha egyszer ilyen a természetük: elvegyülni, beolvadni szeretnek, felvenni a lakosság ritmusát, azt enni, amit a többiek, úgy öltözni, ahogy a többiek, és ha lenne elég idejük, egészen biztosan beszállnának focizni velünk a parkban, csak hát a növekedő migrációs nyomás és a reformra szoruló Európai Unió minden szabad idejüket felemészti.

Nos, erre jön egy ilyen kínos-nevetséges hápogás a néma mikrofon előtt, és minden összeomlik, a sokmilliárdos brandépítés megy a kukába, mert a Facebook népe csak egy szerencsétlen amatőrt lát, aki arra sem képes, hogy megszólaljon a saját oldalán, akkor hogy lenne képes arra, amiről egyébként fantáziálni szokott?! Európa megreformálása?

Aha, persze, talán előbb találni kéne egy technikust, aki látott már mikrofont, aztán pedig lépésről lépésre haladni az úton, aminek a végén esetleg államférfi lehet, a fokozódó migrációs nyomást pedig hagyja csak a felnőttekre, azok majd elintézik, ha esetleg kiderül, hogy mégis igaz, aminek azért elenyésző a valószínűsége.

Mama, nézd már, milyen hülyén tátog a hombárfejű! – ennyi maradt.

Nem mintha eddig hibátlan lett volna a járványügyi vészhelyzet kommunikációja. Sőt. Lehet úgy kormányt, szakértői stábot, intézményrendszert építeni, hogy egyetlen szempont a feltétlen, megingathatatlan és hisztérikus rajongás Orbán Viktor iránt, csak akkor a sors kegyelme óvja meg az országot, kormányt, szakértői stábot és az intézményrendszert attól, hogy bekövetkezzen valami, amikor kiderül, ami most kiderült: alkalmatlan hülyék ülnek azokban a székekben, ahonnan válaszokat várunk, ahonnan most fel kéne állni, és megoldásokat találni a járványra, ahol most azoknak kellene ülni, akiket kinyírtak, mert nem esküdtek fel a miniszterelnökre, hanem szakértelemre hivatkoztak, a valóságot emlegették, és maradt annyi önérzetük, hogy a hatalomért cserébe ne hazudozzanak az alcsúti Miki egér szájíze szerint.

Helyettük van Kovács Zoltán, aki idegösszeomlást kapott néhány egyszerű újságírói kérdéstől, és úgy viselkedett, mint egy másnapos budai műparaszt, akinek egy számmal kisebb szalmakalapot hozott a komornyikja a Csikósok és Apácák fergeteg partira.

Miután kioktatta a Magyar Orvos Kamarát, azzal próbálta kioktatni a 444.hu újságíróját, hogy nem kéne okosabbnak lenni, mint azok az orvosok, akiknél okosabb akart lenni néhány perccel korábban.

Mert az orvosok – tehette volna hozzá, ha lenne humora – okosabbak az újságíróknál, az orvosok nagyon okosok, de az Orbán-kormány szóvivői még náluk is okosabbak, úgyhogy mindenki kussoljon, mert helyzet van, és ilyesmire nem voltunk felkészülve, toporgunk, mint a szaró galamb.

És akkor, amikor már mindenki megnyugodott, hogy túl vagyunk a kommunikációs mélyponton, jön Gulyás Gergely, aki belemondja a világba: „Azt is látjuk és tudjuk mondani, hogy valójában mi, akik itt a teremben jelen vagyunk, még ha a hölgyek kortalanok is, nyugodtan összevissza fertőzhetjük egymást, abból legfeljebb egy kellemetlen influenza tünetei következnek, ha valaki nem beteg egyébként.”

Kínában a legfiatalabb halott 14 éves volt, a kórházba kerülők 38%-a a 20–54 éves korosztály tagja, az ott intenzív ápolásra szorulók fele 65 év alatti. Gulyás Gergely baromságokat beszél.

Az Operatív Törzs ezentúl csak az írásban feltett kérdésekre válaszol. Az élő sajtótájékoztató veszélyes.

Szerintem is. De nem azért, amiért ők gondolják.