Tragikus hirtelenséggel
Para-Kovács Imre
2009. 03. 23.
Alig-alig látunk a könnyektől, de amikor mégis, akkor borzalmakat: Gyurcsány Ferenc, a mi Ferink majdnem lemondott, de nem egészen, mert a lemondás az olyan végleges dolog, ez meg inkább lebegtetés, mert bizony ő a nagy lebegtető, az országot is milyen szépen, mintegy öt éven át.Hócipő: Nem találunk szavakat.
Gyurcsány Ferenc: Akkor vegyék fel a szerkesztőségbe Le… de hoppá, ne mondjunk neveket, mert még tévesen következtetnek az elemzők…, szóval nála ez nem fordulhat elő...
Hócipő: Olyan hirtelen történt minden, hogy még Ki… azaz izé, nem mondunk neveket, szóval K. sem ért rá bejelenteni: vállalja a miniszterelnökséget...
Gyurcsány Ferenc: Valahogy nem szivárgott ki, pedig már egy napja tudják a párt vezetőségében. Igaz, azóta kényszerzubbonyban várták a kongresszust a pincémben, de még így is elég szép teljesítmény, hogy legalább néhány újságírót meglepett a bejelentés.
Hócipő: Mit is jelentett be pontosan?
Gyurcsány Ferenc: Azt, hogy amennyiben a következő holdtölte péntekre esik, és Sz. - szintén név nélkül - addig egy kacsatollal lyukat vág a parlament kupolájába, akkor valószínűleg félre állok a reformok útjából.
Hócipő: De az MSZP-t ismerve, annyi reformot akarnak ők, mint XIV. B. a papi nőtlenség terén...
Gyurcsány Ferenc: A szocialista pártban igenis vannak elkötelezett emberek, akik komoly reformokat akarnak. Én kettőt ismerek, de nem árulom el a nevüket, mert akkor megeszik őket a többiek. Az egyikük például azt szeretné, ha ezentúl az út bal oldalán haladnának a gépjárművek, a másik pedig a krumplibogarakkal akar valamit kezdeni...
Hócipő: Ön szerint ki lesz az utódja, ha Sz.-nek mégis sikerül egy kacsatollal kilyukasztani a parlament kupoláját?
Gyurcsány Ferenc: A helyzet nehéz. Vannak sokan, akik annyira hülyék, hogy szeretnének miniszterelnökök lenni, de ők - éppen ezért - szóba sem jöhetnek. Azok közül kell valakit kiválasztani, aki nem akar miniszterelnök lenni, de ez pedig abba a nehézségbe ütközik, hogy nem akar miniszterelnök lenni. Be fogjuk ígérni neki, hogy egy év után ő lehet Magyarország jókedvének utazó nagykövete, és minden földrészen röhögnie kell majd.
Hócipő: Mi esetleg felajánlanánk Éles Istvánt, és akkor nem lenne gond, mert bármilyen összetételű tömeg előtt meg tudna szólalni bárkinek a hangján, mondani meg úgysem kell semmit...
Gyurcsány Ferenc: Éles Istvánra már mi is gondoltunk, de jobb megoldásnak tűnik, ha nem áldozunk fel erre az egy évre valóságos személyt, és megkérünk valami ügyes kezű karikaturistát, hogy rajzoljon nekünk egy miniszterelnököt, akit aztán majd mutogatunk. Gondoltunk Pumuklira is, mert őt sokan ismerik, de szóba került a kockásfülű nyúl is...
Hócipő: Addig is engedje meg, hogy a szerkesztőség nevében megköszönjük eddigi munkáját, és kellemes pihenést kívánjunk, mivel erősen ráfér Önre, ahogy elnézem... Most is rezeg a feje...
Gyurcsány Ferenc: Köszönöm.