Wings of President
Trunkó Barnabás
2009. 03. 18.
Diplomácia jegyzékváltás lett abból az incidensből, hogy a Románia nem engedte Marosvásárhelyen leszállni Sólyom László magyar köztársasági elnök repülőgépét. Mivel az ügyben már majdnem mindenki hallatta a hangját, munkatársunk magával a hoppon maradt repülőgéppel készített interjút.Hócipő: Erőt, egészséget! Maga lenne az a gép?
Repülőgép: Hívójelem: AIR FORCE ONE.
Hócipő: Előző neve?
Repülőgép: Antonov. AN-26.
Hócipő: Látom, a légkondicionálást ventillátorokkal oldotta meg.
Repülőgép: Azok kérem, a propellereim.
Hócipő: Ami azt illeti, elég jól tartja magát.
Repülőgép: Pedig negyven éves típus vagyok.
Hócipő: Igazán nem néz ki annyinak.
Repülőgép: Mert festem magam. Nézze, milyen szép magyar katonai felségjel van rajtam.
Hócipő: Mennyivel tud menni?
Repülőgép: Ha összeszedem magamat, túllépem a 400 km/órát is.
Hócipő: Hát az nem valami attraktív adat!
Repülőgép: Nem a gyorsreagálású hadtestnél szolgálok, hanem elnöki különgép vagyok! Illetve majdnem elnöki különgép lettem…
Hócipő: Járt már Marosvásárhelyen?
Repülőgép: Sajnos, még soha! Pedig: „A régi mániám…”
Hócipő: Szállította már Sólyom Lászlót elnök urat, vagyis a Magyar Honvédség főparancsnokát?
Repülőgép: Sajnos még nem. Pedig Pozsonyba is szívesen elvittem volna! Katonai repülőgépként még ott sem jártam. Csak néhány rokonom. Még 1968-ban…
Hócipő: Mi lesz a következő küldetése?
Repülőgép: Ki tudja? Talán Újvidék? Vagy esetleg Ukrajna? Nem tudom, hova tervez magánlátogatásokat az elnök úr a közeljövőben.
Hócipő: És ha ott sem látják szívesen, hogy a magyar haderő főparancsnoka egy katonai géppel érkezik?
Repülőgép: Én kérem, katona vagyok, nem politizálok. A diplomáciához a Sólyom úr ért! De ha megbocsájt, most nem érek rá, mert egy iskoláscsoportot várok.
Hócipő: A gyerekek meg akarják tekinteni a főparancsnok különgépét?
Repülőgép: A frászt! Azért akarnak engem megcsodálni, mert én szállítottam Bochkor Gábort Afganisztánba is!