Címszavak
Smuzewitz Ilona
2009. 02. 25. · Hócipő 2009/04
Még várni kell egy kicsit, mert külföldi elfoglaltságok miatt csúszik az országértékelés. Az országértékelő beszéd a maga csodálatos lényegtelenségében lett az egyik legfontosabb szezonális politikai esemény. Meglesz az adómódosításhoz szükséges parlamenti többség? Kit érdekel, ha még nem hangzott el az országértékelés.Elég idegesítő, mert addig nem tudom, milyen az ország állapota, amíg Orbán meg nem mondja. Volt már, hogy azt hittem, az ország állapota elég jó, de aztán kiderült, mekkora hülye vagyok. Mert Orbán szerint éppenséggel katasztrofális a helyzet. Aztán volt, hogy úgy hittem, ennél rosszabb már nem lehet. Orbán viszont elmondta, hogy ennél sokkal rosszabb is lehet. Úgyhogy én már inkább nem gondolok semmit, mert nem akarom állandóan korrigálni a véleményemet.
A várakozás időszakában felkészülhetünk az eseményre. Összeállításunk ehhez nyújt segítséget. A jó országértékelő beszéd titkos összetevői a következők: Hölgyeim és uraim! Barátaim! Hajrámagyarok!
Eltelt az esztendő.
Barátaim! Azért jöttünk össze, hogy ne legyünk otthon.
Azért állok itt komor arccal, mert a helyzet ezt kívánja tőlem. Ne azt kérdezd, mit tehet veled a válság, hanem azt, mit tehetsz te a válsággal.
A múlt héten azt mondtam, hogy a helyzet reménytelen. Most azt hiszem, hogy a helyzet egy kicsivel rosszabb.
Nézzük, mit mondanak a számok! Most a tenyerünket tegyük a másik szemünkre, és nézzük úgy. Az alsó sort is olvassuk fel.
Reménytelenség. Ezt adja nekünk a kormány. Meg a félelmet. Majd mi is adunk neki.
Ez nem a kilábalás programja.
Utazik a székely ember a Zeppelinen, és látja, hogy ott ül vele szemben Kohn és Grün. Erre föl azt mondja:…
Ez a hiteltelen kormány mindent elrontott, amihez hozzákezdett. Sőt azt is elrontotta, amihez hozzá sem fogott. Elég volt rá- néznie valamire, és az máris elromlott. Ha csak gondolt egyet, akkor is. Meg kell találnunk a saját hangunkat. Meg kell találnunk saját utunkat. Meg kell találnunk saját magunkat.
Meg kell találnunk saját kabátunkat a ruhatárban. De legalábbis arra kell törekednünk, hogy mindenki lehetőleg jobb kabátban menjen haza, mint amilyenben jött.
Magyarnak lenni eléggé hátborzongató érzés, drága barátaim.
Minden rossz, és nem is lesz jó, amíg…
Ami van, az válságosnál is válságosabb.
Lemondás van.
Megszorítás.
Adócsökkentés.
Adócsökkentés.
Adó- és járulékcsökkentés.
Itt minden rossz. Tőlünk függetlenül is.
El kell érni a felemelkedést és a fellendülést. Ezt mi szívesen vállaljuk.
Addig is énekeljünk valami szomorú, de reménykeltőt.
Megerősített járőr
A patikák védelmét kérte a gyógyszerészkamara a rendőröktől, mert elszaporodtak a patikarablások. Állítólag ezért a jövőben rendszeresen járőröznek a rendőrök a patikák környékén.
Ezt tehát kipipálhatjuk. Bajok azonban máshol is vannak. Nemrég három lottózót raboltak ki, szinte egy időben. A lottóskamara - vagy annak megfelelője - joggal követeli tehát, hogy a rendőrök gyakrabban járőrözzenek arrafelé. Jogos? Miazhogy. A bankrablásokat már nem is említem: a bank- fiókok környékén is gyakrabban kell járőrözni. A kisboltoknál és bevásárlóközpontoknál dettó. Meg a benzinkutaknál. És persze az iskoláknál - hol a fenébe járőrözzenek, ha nem az iskoláknál, ugye.
Meg a falvakban, persze, míg el nem felejtem. Ami a falvakban van, az minden, csak nem közbiztonság. Oda is kell a járőr. Meg kamera. Kamera is kéne mindenhova, hogy amikor éppen nincs ott a járőr, valaki akkor is rajta tarthassa a szemét.
Nagyon sokat kell dolgozni a közbiztonságon. Azt hiszem, valamelyik miniszter állapította meg, hogy a veszprémi bűntett nemcsak az áldozatok, de a polgárok biztonsága elleni támadás is volt. Ez annyira mély megállapítás, hogy csak tengeralattjáróval lehet elmerülni benne. Bár nekem változatlanul úgy tűnik, hogy mégis az áldozatnak volt a legrosszabb.
Ha viszont mindenhova járőrt kell biztosítani, akkor kiderülhet, hogy nincs elég rendőr. Innen két irányba lehet elindulni. Létrehozhatók például a szakosodott őrök. Ha vannak mezőőrök, akkor lehetnek patikaőrök is. Meg lottóőrök. Bankvalamiféle őrök a bankokban is, mert a mostani megoldás nem feltétlenül tűnik igazán hatékonynak. Iskolaőrség. Faluőrség, városőrség, autóőrség. Vegyesbolti kommandó.
Vagy legyen több rendőr. A kormány úgyis talál rá pénzt, ha nagyon megijed.
A lényeg, hogy minél többen dolgozzanak valamilyen egyenruhás felülvigyázó testületben. Három műszakban.
És akkor majd senkinek sem lesz ideje lopni meg rabolni.
Tan-erő
Makón feldühödött anyák megvertek egy iskolaigazgatót. Ezen meg sem lepődünk, mert a tanárverés már szervesen illeszkedik a folklórba: a szülő, ha meglátja a gyereke osztályfőnökét vagy fizikatanárát, megüti. Ha ráér, meg is rugdossa és leköpi. Amennyiben szeretné, hogy gyereke a hagyományokat ismerve és tisztelve nőjön fel, akkor megkéri, hogy egy kicsit ő is bántalmazza a tanárt.
A makói eset más. Kiderült, hogy a felháborodott anyák nem is annak az iskolának igazgatóját verték meg, ahová gyermekeik járnak.
Ez a tanárverés demokratizálását jelzi. Már nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy személyes ismeretségben legyünk a megvert pedagógussal. Szinte bármelyik pedagógus megverhető. Ha a művelet nem ütközik más programunkkal.
Csak azt kell valahogy elérni, hogy minden pedagógusról tudni lehessen, hogy pedagógus. Félő, hogy válltáskáikat és fémkeretes szemüvegeiket hátrahagyva elkezdenek rejtőzködni.
És akkor kit fognak verni a feldühödött szülők?