Újévi köszöntő
Farkasházy Tivadar
2008. 12. 31. · Hócipő 2008/26
Kedves alattvalók!Önöket elődeim mindig szilveszter éjjelén köszöntötték, én azonban nem szeretem a részegeket, ezért immáron harmadik éve megvárom, amíg mindenki kijózanodik. Megvan? Akkor lokátormentes és ujjlenyomatmentes boldog új évet mindenkinek. Ezen a szép napon sétáljanak egyet a Zengőn vagy a Tubesen, és ha meglátnak egy radart, azonnal szóljanak. Akkor is, ha egy ellenséges bombázót vagy vadászgépet pillantanak meg az égen, elvégre én vagyok a főparancsnok. Remélem, továbbra sem akarnak beutazni az Egyesült Államokba, akinek halaszthatatlan dolga van, mondja azt, hogy az ENSZ közgyűlésére utazik, az is ott van, illetve mégse, aztán majd egy belföldi géppel továbbmegy. Idén megint megpróbálják majd önöket a vízummentességgel magukhoz édesgetni, én mindenesetre megpróbálom lassítani ezt a folyamatot. Ezek az amerikaiak ugyanis mindenfélét kérdeznek az embertől a belépéskor, anélkül, hogy ott lenne egy ombudsman. Apropó ombudsman, kit nem jelöltem még? Megkönnyítené a dolgomat, ha a titkárságon jelentkezne, mert lassan elfogynak az általam javasoltak. Bevallom, nehezen jövök ki a pártokkal, nem értik, hogy a demokrácia érdekében én nem kérdezem meg őket előtte, de így legalább hetente szerepelhetek a tévében a sikerületlen jelölések kapcsán.
Idén azért kicsit csökkentem az iramot, és csak a legnagyobb kitüntetéseket adom át, némelyikkel kezet is fogok. Ha netán gazdasági válság törne ki, az nem az én asztalom, pláne ha épp egy abrosz van a fejemen. Nagyon szeretem ugyanis a kis színeseket a lapokban, ezért bármit a fejemre teszek, fezt, bukósisakot, hortobágyi pörge kalapot. Szóval a demokrácia nem úgy működik, hogy ezért hazasiessek a Sándor-palotába. Tudják, ez valamikor Sándor Móric grófé volt, aki néha lovastól ugrott le a városba.
Apropó, nem akarnak egy új főbírót? Mert a régivel mihamarabb közlöm, hogy nekem nem kell. Az újat Orbánnak nevezik majd, és egyik unokaöccse a Fidesz sajtófőnöke, az én vejem meg az általam kinevezett ORTT-elnök sajtósa, de szegények igazán nem tehetnek rólunk. Szóval ezt a hölgyet is lenyomom majd a pártok torkán, akiket, remélem, ugyanúgy szívből utálnak, mint én. Ha nem megy, újra megpróbálom, egyszer csak elunják. Pláne ha megmagyarázhatatlan, felelőtlen és kártékony döntésnek fogom titulálni. Ja, és átugrok Szlovákiába, ottani partneremmel mindenfélében megállapodni. Ha mégse sikerülne, nem leszek vele egyedül.
Most már lehet megint inni!