Kézilányok
Buzsik Zsolt
2008. 12. 08.
Sorsdöntő mérkőzést nyert a magyar női kézilabda-válogatott Franciaország ellen a macedóniai Európa-bajnokságon. A 29-26-os siker azt jelenti, hogy a válogatott bejutott a középdöntőbe. Az enyhén szólva izgalmas meccs után egy meglehetősen zilált külsejű tévénézővel elegyedett szóba a Hócipő riportere.
Hócipő: Látta a meccset?
Tévénéző: Naná! Nem látja, hogy még mindig remegek? Az ősz hajszálaim számának megduplázódását már nem is említem.
Hócipő: De miért ilyen ideges? Hiszen nyertünk!
Tévénéző: Nézze, én bírom az izgalmakat, egy Tarantino-filmet úgy tudok végignézni, hogy egyszer sem esik ki a pipa a számból, de amit én egy ilyen mérkőzés alatt átélek, ne tudja meg! Az orvosom el is tiltott a női kézilabda meccsek nézésétől, és ez nem vicc.
Hócipő: A válogatott meccseitől is?
Tévénéző: Na, azoktól főleg leginkább! Mert amit ezek a csajok művelnek! Most is 15:14-nél mit csinálnak? Hagyják a franciákat elmenni 19:15-re! Öreg vagyok én már ekkora izgalmakhoz, uram.
Hócipő: De aztán feljöttünk 19:19-re.
Tévénéző: Na igen, mert van nekünk egy Herr Orsink, aki végigparádézza a meccset, ha Pálinger éppen nem brillírozik! És Görbicz? Róla elég, ha csak annyit mondok, hogy a kézilabda Paganinije. Mit Paganinije? Toscaninije! De ki ne felejtsük Tomorit, aki az első félidőben belőtte magát a szívembe, belőtte bizony. És ez az újonc Bulath Anita mekkorát játszott az utolsó negyed órában! És Szamoránsky, Szucsánszki, Szűcs Gabi meg mindenki!
Tévénéző: Milyen méregről beszél maga, ember? Ne merje ezeket a lányokat bántani! Ők tündérek, tündér királynők, angyalok!
Hócipő: Ezek szerint a jövő héten is bekapcsolja majd a tévét, ha a lányok játszanak?
Tévénéző: Dehogy kapcsolom! Irány Ohrid, ott fogok szurkolni nekik a csarnokban! Elvégre attól nem tiltott el a doki.