Ezeregy nappal meséi
Megyesi Gusztáv
2016. 11. 09. · Hócipő 2016/23
Azt kérdezték nemrég Orbán Viktortól, hogy miért nem rejt nemzetbiztonsági kockázatot az a tény, hogy egy Faraon nevű szaúdi milliárdos épp az ő szomszédságában vásárolt magának házat, aki ellen az FBI, a CIA és az Interpol is nyomozást folytat. A miniszterelnök a következőket válaszolta:
„A szóban forgó személy elleni ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. Ezt onnan lehet tudni, hogy a szóban forgó úr beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást, pedig a kiadott vízum minden tagállam számára ismert volt. És az is elgondolkoztató, hogy akit keres az FBI, az hogy maradhat 24 éven keresztül szabadlábon, és többször megfordul Európában?”
Orbán szerint tehát az arab üzletember szomszédsága semmilyen nemzetbiztonsági kockázattal nem jár. Hozzá kell tenni, hogy ebben a válaszban semmi különös nincsen: fél évvel ezelőtt a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke még azt állította, hogy „mind az FBI-jal, mind a CIA-val együttműködik a magyar szolgálat, sőt, az Interpolon keresztül is információk érkeztek, és ma az az információ, hogy ez a Faraon nem az a Faraon”. Ebben aztán megint semmi különös nincsen, hiszen, hangzott el, de már a múlt héten, a Faraon olyan gyakori név az arab világban, mint nálunk a Kovács vagy a Kiss.
Gyerekkorunk kedvenc olvasmánya az Ezeregy éjszaka meséi volt, ezt meséltettük magunknak, majd olvastuk már önállóan minden este, kedvenc filmünk A bagdadi tolvaj, kedvenc diafilmünk pedig A kis Mukk története volt. Lehet persze, hogy vénségünkre már egészen rosszul emlékszünk mindenre, de mintha egyetlen mesében sem szerepelt volna Faraon, leginkább csak Abura, Alira, Musztafára, Mohamedre emlékszünk vissza, igaz, A kőszívű ember fiaiban sincs egyetlen Kiss vagy Kovács sem. A bagdadi tolvaj, azaz Sabu pedig nem helikopteren, hanem repülő szőnyegen utazgatott.
Orbán parlamenti válasza szerint az egész Faraon-ügy nem más, mint az amerikai titkosszolgálatok egymás közötti játszmája. Mi ezt készséggel elfogadjuk, ám ebből meg az következik, hogy amikor Orbánék elmennek nyaralni, akkor nyilván Faraonéknál hagyják a kulcsot, ha valami történne. De a levélszekrény kulcsát mindenképpen, hogy rendre kivehessék a postai küldeményeket, ugyanis ha a postaláda már nagyon teli van, az a betörőknek fontos információ arra nézve, hogy nincs itthon senki. Faraonék viszont az FBI meg a CIA kutakodásának tárgyai, így amikor Orbánék elmennek valahová, akkor voltaképp az Egyesült Államokat szolgálják. Ami viszont az USA-ra nézve járhat tragédiával. Ismeretes, hogy Orbán már egy egyszerű látogatással képes rezsimeket megdönteni. Amikor például Mubaraknál járt Egyiptomban, délelőtt még az uralkodó erényeit dicsérte, délutánra pedig kitört a forradalom. Pár éve a szaúdi trónörökössel tárgyalt, pár napra rá meghalt a trón várományosa.
Ez csak azért fontos, mert Orbánék és a Faraon család egyébként is egészen közel kerültek egymáshoz. A Heti Válasz például már áprilisban megírta, hogy az egyik Postabank-székházat éppen a szaúdi milliárdos vásárolta meg, mégpedig attól a magyar kft.-től, amely alapításában Orbán veje, Tiborcz István is részt vett. „A külföldi befektetőt a Forbes magazin 2008-ban a világ tíz legkeresettebb bűnözője közé sorolta, az FBI pedig maffiavádak miatt körözte” – tesszük hozzá az újsághírt az ínyencek kedvéért, igaz, akkor azt is illik megjegyeznünk, hogy 2008-ban még Gyurcsány baba és a 40 rabló címmel hallgathattak mesét a magyar gyerekek. De hát így van ez: aki az Orbán-kormány és az Orbán család körül kutat, az előbb-utóbb Gyurcsányba ütközik.
Legutóbb aztán a kormányfő sajtósa arról tájékoztatta a közvéleményt a hamis híresztelések elkerülése végett, hogy „Rogán Antal személy szerint egyetlen percet sem töltött a hétvégén Dubajban. Sőt: Rogán Antal, ahogyan a hétvégén, úgy ezen a héten se járt Dubajban. Rogán Antal mától számítva az elmúlt egy hónapban nem járt Dubajban, Juhász Péter, Portik Tamás samesza megint hazudik”.
A Hócipő olvasója ebből már tudja, hogy Rogán Antal igenis járt Dubajban, ám ez mégse biztos, hogy igaz. Rogán Antal egy zárt palackot talált a Pasa parkban, nyomban kinyitotta, s hálából az abban tartózkodó dzsinn repült helyette Dubajba tárgyalni az egyik ötcsillagos hotelben lakó biztonsági főnökkel, a Valton Security első emberével. Ő volt az, aki személyesen döntött arról október 23-án a Kossuth téren, hogy mely személyek nem léphetnek be a kordonon belülre, még állami meghívó birtokában sem.
Ám lehet, hogy Rogán dzsinnje nem is a biztonsági főnökkel találkozott, akinek valójában Aladdin a neve, és ő is életre dörzsölt egy dzsinnt egy lámpából, amikor pedig a szálloda azt a tájékoztatást adja hogy igen, Rogán a vendégünk volt, s épp most csekkolt ki, akkor valójában a recepciósok egy Rogán-alakot öltött dzsinnt láttak.
Nyáron viszont Habony Árpád járt Hongkongban egy helikopteres városnézésen a barátnőjével. Az utazás ténye teljesen váratlanul került nyilvánosságra, az e-mail-címét és a telefonszámát ugyanis merő véletlenségből hagyták meg közprédának. Az index.hu szerint Habony egy bizonyos Jonathan Chan üzletemberrel találkozott, korábban Rogán őt nevezte meg a Kajmán-szigetekre bejegyzett vállalkozás fő tulajdonosaként.
Rosszindulatú vélemények szerint ezek az apró mesék mind abba az irányba mutatnak, hogy amikorra a mi miniszterelnökünk a Várba költözik, maga is fölveszi a Fáraó nevet. Kérdés, hogy felbukkan-e addig a magyar közéletben egy Hárún ar-Rasíd.