Magyar akták

Megyesi Gusztáv

2004. 11. 24. · Hócipő 2004/24

Nem tudom, hogy a kedves olvasó amikor bajba került, fordult-e már külföldi segítségért. Nem is arra gondolok, hogy, teszem azt, behívta az oroszokat, hogy rendet teremtsen édes hazájában, egyszersmind a közvetlen környezetében is, csak olyan aprócska esetekre, amikor valami nagyon irritálta, kisebb-nagyobb igazságtalanság érte, ám itthon nem orvosolta senki. Vagy éppen valaki nagyon a bögyében volt, a legszívesebben egy kanál vízben megfojtotta volna, de nem volt rá módja vagy bátorsága, és az illető élte tovább a világát, ami ugyebár tarthatatlan.

Mindenesetre most jelent meg egy hír, ha jól emlékszem, a Színes Bulvár Lapban, hogy Brunner Márta édesanyja nagyon fel van háborodva, mert a múlt hét végén a londoni repülőtéren egy magyarországi jóakaró telefonjának köszönhetően fegyvert kerestek a biztonságiak a lánya csomagjaiban. Semmit se találtak, Brunner Márta azonban a mindenre kiterjedő vizsgálatok végeztével lekéste a gépet, és saját zsebből kellett kétszáz fontért jegyet vásárolnia a következő járatra.

Hogy őszinte legyek, nem nagyon tudom, ki az a Brunner Márta, hogy külön fényképes cikk készüljön róla egy újságban, sőt, az édesanyja is megszólaljon benne, csak annyit tudok, hogy Dunaújvárosban színésznő, akivel most nagyon kiszúrtak, porig alázták a londoni hatóságok, a telefonbejelentés nyomán kést vagy ollót kerestek nála, de csak egy papír körömreszelőt találtak, úgy bántak vele, mint Oszama bin Laden unokahúgával és tanácsadójával, és még bocsánatot se kértek tőle. A bosszú bejött.

Ráadásul az egészben semmi meglepő nincsen. Magyarországon az ilyen följelentéseknek komoly és a világon egyedülálló hagyományai vannak. Hagyjuk a történelmet, a külföldre való állandó szaladgálásokat, az elmúlt pár hónap is épp elég. Emlékszünk: szép reményű diszkoszvetőnk athéni lebukásában az is benne volt, hogy előtte itthonról komoly és szakszerű följelentő levél érkezett a nemzetközi szövetséghez, részletesen leírva, hogy miként csal az olimpiai éremesélyes a doppingvizsgálatok során; a levél tényleg annyira szakszerű volt, hogy csakis a versenyző egyik itthoni vetélytársa vagy szakmabeli írhatta, pici bosszúból, Isten és az igazság nevében.

Legújabban egy fotó keringett magyar forrásból az interneten, ezen a kísérőszöveg szerint Kovács László volt külügyminiszter és pártelnök volt látható munkásőrruhában, amint egy 1956-os állománygyűlésen kétségkívül szabályszerűen tiszteleg. Ez a fotó volt hivatott bizonyítani a magyar biztosjelölt sztálinista múltját, erre hivatkozva mondták a néppártiak, hogy ha egy olasz keresztényt nem fogadnak el biztosjelöltnek, akkor egy kommunistát miért, függetlenül attól, hogy a képen látható illető inkább hasonlít Fernandelre, a halhatatlan francia színészre, mint Kovácsra, aki egyébiránt ötvenhatban még csak tizenhét éves volt, és a munkásőrségnek akkor még nem is volt egyenruhája, pufajkában szaladgáltak. Mindegy, Kovács itthoni ellenfelei a képtől függetlenül a nap huszonnégy órájában korteskedtek az Európai Unióban Kovács biztosi kinevezése ellen, az legyen most más kérdés, hogy mégis európai biztos lett; a Magyar Köztársaság maradék tekintélye úgyse most veszett el. Nem is olyan régen az Európai Néppárt magyar alelnöke kezdeményezte, hogy a párt egyöntetűen ítélje el Magyarországot, ami kétségkívül a nemzeti összefogás, az egy a zászló, egy a tábor jelszó lehető legteljesebb manifesztuma. Isten előtt amúgy is minden ember egyenlő, s hol van az megírva, hogy egy honfitárs nem lehet hülye, nem lehet gonosz, főleg, ha a Magyar Köztársaságot képviseli, következésképpen ki kell állni mellette, csak azért, mert magyar.

Ami viszont Brunner Márta ügyét illeti, a család állítólag már tudja, hogy ki volt a följelentő, csak éppen bizonyíték nincs ellene, így nem lehet őt megnevezni. Szerintem pontosan elég, ha megtudja a család, hogy hová megy nyaralni legközelebb a jóakaró, egy névtelen levél éppen elég a külföldi repülőterekre, sőt egyenesen az ottani nemzetbiztonsági hivatalnak, és mindjárt helyreáll az élet szükséges és boldogító egyensúlya, de ami a lényeg, Brunnerék is teljesen rendbe jönnek mentálisan.

Amúgy se volnék meglepve, ha külföldön hamarosan külön ügyosztályt nyitnának a magyar állampolgárok számára a magyar állampolgárok terhére elkövetett följelentések kezelésére.