A sólyommá változott papagáj

Farkasházy Benedek

2015. 12. 09. · Hócipő 2015/25

Mindenki itt van? Akkor megbeszélhetjük a taktikát a következő szezonra! Idén bajnokok leszünk, jövőre pedig megnyerjük a Bajnokok Ligáját! Ja, hogy előbb fel kell jutnunk a másodosztályból? 2018-ig mindez belefér. Én már több mint egy éve nem kispályázom, úgyhogy ideje, hogy a csapat is továbblépjen nagypályára. Micsoda? Nem, nem mi leszünk a Fradi, maradunk Kinizsi, de jó, hogy eszembe juttattad, majd elkérem a Gabitól a Bödét. Mióta a Fraditól igazolt Kuncit továbbigazoltam a Nemzeti Kereskedőház irányítójának, nincs, aki gólt lőjön. Szegény azt hitte, ha megveszi az összes Quaestor-kötvényt, előbb-utóbb övé lesz a győri stadion. Még jó, hogy időben kivetette vele a főnök azt a pár milliárdocskát.

A keleti nyitást befejeztük, négy év alatt mínusz három százalékos növekedést sikerült elérnünk a keleti piacokon, mialatt a csehek és a lengyelek másfélszeresére növelték a keleti exportjukat, a románok és a szlovákok pedig negyedével...

Mi az, hogy hogy jön ez ide? Indul a déli nyitás: irány Afrika, irány Dél-Amerika! Nem, nem edzőtáborozni megyünk, hanem onnan fogunk játékosokat igazolni. Hogy ez mitől nyitás? Hát, nyitottak vagyunk arra, hogy itt focizzanak. Miből fogunk fizetni? Hát, mondjuk családi összefogásból. Vagy van más ötlet? Igen? A chileieknek cseresznyével? A braziloknak cukorral? A kolumbiaiaknak kávéval? Jó, és az afrikaiaknak?... Na, majd megkérdezem valamelyik államtitkáromat.

Ez ki volt? Ki mondta, hogy az idegenlégiósok nem vehetik el a magyarok munkáját, és velük le fogunk zakózni? Lezakózni? Az én csapatom? Itt, Dunakeszin? Mondd, hogy kikapunk, vagy bármit, de zakót ne emlegess, mert mész a fakóba!

Lesz új szertáros is. Jani bácsi azt mondta, hogy ő még elboldogul öt-hat játékossal, de tizenegy már sok neki. Meg a cserék. Szóval őt internáltuk Barcelonába nagykövetnek. Hogy ott nincs is nagykövetség? Hát majd lesz! A főnök is megmondta, hogy csak akarni kell...

Nem tudom, olvastátok-e a mai sportújságot... A főnök is csak azt olvassa, meg is jegyezte, hogy nincsenek nézők a meccseken, meg kellett neki ígérnem, hogy majd mi hozunk nézőket. A ti dolgotok, hogy tolódjatok. Hogyhogy hová? Hát ki, az utcára... nem, most nem aláírást gyűjteni, hanem nézőket csalogatni. Mit mondjatok nekik? Hát, hogy láthatnak jó meccseket. Az nem elég? Akkor mondjátok azt, ez hazafias kötelesség! Az sem elég? Akkor azt, hogy adunk nekik munkát. Igen, jól hallottad, munkát, és még csak nem is közmunkát.

Felveszem őket a külügyminisztérium reagálási főosztályára. Aki szépen tud anyázni, az írja majd a válaszlevelet az osztrák elnöknek, aki elegánsan bazmegol, az a román miniszterelnöknek, aki visszafogottan hazugoz, az a horvát kormányfőnek, aki meg csak szentségelni tud, az a francia és svéd államfőnek. A többiek meg sorsolással döntenek arról, mikor melyik nagykövetet hívják be. Akinek az amerikai jut, az családi bérletet kap a díszpáholyba. Ja, igen, akinek pedig a pápa jut... Nem, nem a Lombard Pápa. Már nincs Lombard sem... muszáj folyton kötvényezni, brókerezni, befektetési alapozni? Kész csőd ez a csapat...

Szóval nem a pápai focicsapat, hanem akinek őszentsége Ferenc pápa jut, az szoros emberfogással követi Kiss-Rigó püspök urat, aki kapusként olykor ötödik hátvédet játszik és tolmácsolja a szavait. Hogy az az ember nem tudja, miről beszél? Ez máris jó, meg lehet írni a pápának, hogy nem tudja, miről beszél, ráadásul, mi csak a püspök urat idézzük! Látjátok? Így kell ezt csinálni!

Így nézőnk is lesz, munkát is adunk, és a főnököt is megkíméljük a mindennapos babramunkától. Lassan mennem kell, nyolcvan nagykövet vár rám... Nem, ők nem nézők lesznek, hanem azért jöttek haza, hogy ismertessem velük a követendő taktikát. Tényleg, nem tud valamelyikőtök egy közértet itt a közelben? A főnök megkért, hogy útközben ugorjak be neki valahová szotyiért.