A délpesti felkelés
2015. 10. 28. · Hócipő 2015/22
Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosok Közalapítvány elnöke forradalmi tevékenysége miatt 1959-ig rendőri megfigyelés alatt állt. Utána talán már nem kellett, ezért lemerülhetett, és kibekkelhette a kommunizmust, ehhez a legjobb búvóhely a Délpesti Vendéglátóipari Vállalat volt, melynek igazgatóhelyettesévé 1965-ben nevezték ki, mint általában az 56-osokat akkoriban. 1971-től a rendszerváltásig igazgatója. Itt vert éket munkásőr és munkásőr, szocialista brigád és szocialista brigád közé. Göncz és Mécs 1963-ban szabadult általános amnesztiával az életfogytból, de a Talajjavító Vállalatnál és a Híradástechnikai Szövetkezetnél ezt nem merték. Szerencsére valaki megőrizte a Délpesti Hírlap pár 40 éves számát, így közre tudunk adni két cikket a vállalat életéből, hogy sikerült a harcászati gyakorlat a taksonyi erdőben, mit hordtak haza a géppuskások, mennyire becsülni valók, akik nem holt anyaggal, hanem emberekkel vannak állandó kapcsolatban. A kongresszusi munkaverseny nagy buzdítójának kitüntetéséhez, ha nem késő, most gratulálunk.
Kutatásaink szerint a délpesti felkelést leverték, a pincéreket és a főurakat Recskre vitték, és hazánk még 15 évig sínylődött a kommunista rabigában.