Biostatikus szőlőtermesztés
Most ingyenes paratanfolyam! Csak 99 990 forint!
Uj Péter
2015. 10. 14. · Hócipő 2015/21
Bár kortársaim jobbára briliáns tollforgatóként, kivételes képességű szerkesztőként, esetleg példás családapaként ismernek, az utókor alighanem a a magyar szőlőtermesztés és -nemesítés legnagyobb alakjai, Mathiász János és Teleki Zsigmond mellett fogja emlegetni a nevem.
Hatévnyi áldozatos, szinte semmit nem kímélő munka árán sikerült előállítanom a tökéletes csemegeszőlőt. A kertünk egyetlen tőkéjéről leszüretelt négyfürtnyi szőlő szinte minden bogyója egészséges volt, kifogástalanul édes, zamatos, állaga feszes, roppanós, semmi punnyadtság, és emellett tudott beérni a magas cukor, amelyet kifogástalanul egyenes savgerinc tartott meg, a héj enyhe tanninossága is remekül illett az összhangzatba. Szenvedélyes csemegeszőlő-fogyasztóként és félig-meddig szakíróként, veterán borbloggerként is mondhatom: ilyen minőségű gyümölcsöt ritkán kóstol az ember.
Hozzá kell tennem, amolyan örök szkeptikus-cinikus-kákániscsomós-ellenzékieskedő nemzetellenesen, mostanában mintha már közepes minőségű gyümölcsöt is csak kivételesen szerencsés esetben kóstolhatna a magyar. Nekem például valahogy sosincs olyan szerencsém, mint Fazekas miniszternek, aki folyton világszínvonalú magyar élelmiszerekbe botlik, idén eddig a világegyetem egyik legpocsékabb szilváját, legótvarabb őszibarackját, legnyomorultabb fügéjét, legszarabb körtéjét, legócskább almáját, répáját, paradicsomát sikerült beszereznem, mind pedigrés magyar termény, egyébként. Néha komolyan el kellett gondolkoznom, hogy nem inkább kivételes agrárbravúrral állok-e szemben, valami géntechnológiás (jó, csak viccelek, tudom, hogy az ilyen szörnyűségeket a magyar alkotmány is tiltja, nagyon helyesen, szerintem a matematikát és a csillagászatot is hasonló módszerekkel kellene kiirtani a fejekből) anyámkínjával. Mert tényleg megmagyarázhatatlan, hogy tudtak az évszázad legforróbb nyarán ilyen savanyú, ízetlen gyümölcsöket termelni.
De térjünk vissza inkább budaörsi szőlőtőkémhez és korszakos jelentőségű termesztési eredményeimhez. A tökéletes csemegeszőlőhöz.
Vajon mi a titkom? – kérdezheti a kis oktondi olvasó. Felkészültség, munkabírás, szakmai színvonal – ez a talán nagyképűnek tűnő, de valójában higgadt, tényszerű válaszom. A szakmai kérdések iránt érdeklődők kedvéért elárulom, hogy rendkívüli eredményeimet a biodinamikus szőlőművelési módszer továbbfejlesztésével értem el: megalkottam a biostatikus metaparadigmát.
A biodinamikus művelési mód ismertetésével nem terhelném hosszan az olvasót, egyrészt helyhiány miatt, másrészt rá tud guglizni, ha nagyon érdekli, harmadrészt új, biostatikus paradigmám éppen most teszi zárójelbe, küldi a történelem szemétdombjára kvázi a biodinamikát.
Annyit mégis fontos tudni, hogy a biodinamikus művelés elutasítja a modern, iparosított mezőgazdaság sok, túl offenzívnek, természetátalakítónak vélt művelésmódját. Nem használ növényvédő szereket, minimalizálja a gépi munkát, ehelyett a növények természetes védekezőképességét igyekszik erősíteni, minél természetesebb és minél egészségesebb feltételeket teremteni a szőlőnek (vagy más haszonnövénynek). A biodinamika mindemellett gyakran használ mindenféle ezoterikusnak tűnő praktikát a fenti célok érdekében: teliholdkor ökörszarvat ás el a kert végében, a temetőben éjfélkor döglött macskával irt szemölcsöt és így tovább, de ismerünk olyan turbóbiodinamikus borászt is, aki esküszik rá, hogy a legkülönlegesebb minőségű gyümölcsöt azok a tőkéi termik, amelyeknek rendszeresen klasszikus darabokat, főleg Mozartot hegedül.
A biodinamikus módszerek tanulmányozása és elemzése során arra jutottam, hogy még ennél is barátságosabb, természetközelibb termesztési technológiát kell kifejlesztenem. Túl offenzívnek találtam a csalánleves lemosást, az ökörszarvásást vagy a hegedülést is. Először arra gondoltam, hogy beíratom a tőkémet egy Waldorf-iskolába, de féltem, hogy az érzékeny növény esetleg túl poroszosnak, merevnek találná, aztán Vekerdy Tamás pedagógiai műveiből olvastam föl neki esténként, reménykedve, hogy valami buta félreértés nem okoz valami lelki törést neki, ami később megbillentheti az érzékeny savszerkezetet. Nem tudtam elszánni magam sem a Bikram jóga, sem a hastánc, sem az auramasszázs alkalmazása mellett, így érleltem meg a bízvást mondhatom, világhír előtt álló biostatikus módszer alapjait.
Ez nem más, mint a legbuddhistább, legsztoikusabb tao, ami csak létezik: B.É.K.É.N.H.A.G.Y.N.I. Hogyan is lehetnénk bölcsebbek, ügyesebbek, okosabbak, mint a 16 milliárd éves univerzum?! A természet maga!
Hozzá se nyúltam ahhoz a tőkéhez hat éven át. És az eredmény magáért beszél.