Életfogyt
Trunkó Barnabás
2015. 08. 05. · Hócipő 2015/16
A tényleges életfogytiglan intézménye bevált! – nyilatkozta Répássy Róbert, az igazságügyek parlamenti államtitkára, akit a szakma csak a magyar Justiniánuszként emleget. A kijelentés hallatára jó nevű kriminológusok szúrták tökön magukat; beleértve a hölgyeket is, nem törődve a nyilvánvaló anatómiai anakronizmussal. A kriminológia tudósai ugyanis úgy tartják – a jogi kar kormányzati pozícióra készülő hallgatóinak is azt tanították –, hogy egy büntetőjogi intézkedés hatását csak évtizedek múltával lehet lemérni. Az ennél korábban kommunikált, praecox jellegű megállapítások minden tudományos alapot nélkülöznek.A rendszerváltást követően – már az EU felé kacsingatva –, 1990-ben küldtük véglegesen nyugdíjba dr. Kotászt, mert a nyakcsigolyák kötélen való megroppanásának hangja disszonanciába kerül az Örömóda himnikus taktusaival. Ettől kezdve – az előzetes letartóztatást nem számítva – az életfogytiglanig tartó szabadságvesztés a legsúlyosabb büntetés. Akinek a büntetés letöltése során nem fogyott el az élete, az még reménykedhetett is, mert 20 év elteltével ezeket a büntetéseket felül lehetett vizsgálni, és dönteni egy esetleges feltételes szabadon bocsátásról.
Az 1998-as kampányban a Fidesz beígérte a közbiztonság javítását, vagyis – a korrupciós bűncselekményeket nem érintő! – ún. „három csapás”-t. Erről senki sem tudta, hogy micsoda, csak azt, hogy: három a magyar igazság! A hatalomra került párt ezzel jelentősen tehermentesítette a bírókat, már nem volt szükség mérlegelésre, mert egyes tényállásoknál a büntetési tétel felső mértékét egyszerűen a duplájára kellett emelni; 2-vel szorozni meg minden bíró tud. Ha a komputeren elvégzett szorzás eredménye (szorzat) meghaladta a 20 évet, a printer automatikusan kinyomtatta a tényleges életfogytiglanig tartó szabadságvesztésről szóló ítéletet (akkor még: a Köztársaság nevében!). Ezeknél az elítélteknél a törvény kizárta a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségének még az esetleges megvizsgálását is; az aktát és az elítéltet végleg le lehetett zárni.
Európa felháborodott ezen az intézkedésen, dr. Kotász meg reménykedni kezdett, hogy a Fidesz újbóli hatalomra kerülésekor talán még őt is reaktivizálják. A halálbüntetés visszaállításának gondolata végleg kiverte a biztosítékot a vén kontinensen, különösen amikor az újonnan átadott magyar börtönökben diszkréten egy-egy halálfolyosót is építettek, a szebb jövőre és a miniszterelnök elszánt lendületére számítva. Orbán azonban visszapattant az európai falról, mert Brüsszel kilátásba helyezte, hogy leállítja az EU-s pénzek folyósítását, pedig azok már le voltak a csókosok offshore számláira könyvelve. A kormányfő igyekezett megnyugtatni a magyar nemzetre törőket: dehogy akarja ő visszaállítani a bitót, csak éppen napirenden szeretné tartani.
A Velencei Bizottság, az Európai Parlament és az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban nem akar napirendre térni a tényleges életfogytiglan ügyében sem. Ha egy ilyen elítélt ajánlott levelet ír Strasbourgnak, az ottani talárosok döntése nem lehet kétséges. De legfelsőbb nemzeti bírói fórumunk nekünk is van, ezért a kormány a Kúriához fordul (mint ahogy szorult helyzetben az Alkotmánybíróságra is bizton számíthat). A Kúria döntött: nincs itt semmi látnivaló, tessenek továbbhaladni!
Annyi koncot azért dobtunk Európának, hogy 40 év után meg lehet vizsgálni egy esetleges kegyelem lehetőségét.
De ha megint elővesszük a számítógépet, beütjük például a magyar férfiak várható élettartamát (71 év), és ebből kivonjuk (egyszerű művelet) azt a bizonyos 40 évet, akkor kiderül, hogy a 31. életévét betöltött elítélt – biológia és demográfiai okokból – aligha reménykedhet életfogytiglanig tartó büntetésének kegyelmi felülvizsgálatában. Ezt a számítást – nagy valószínűséggel – Strasbourg is elvégzi majd, így aztán nem alaptalan a parlamenti államtitkár megjegyzése: lehet, hogy Európának ez nem lesz elég!
A lakosság biztonságérzetének javítása érdekében más intézkedések is történtek, például – a pocakos csendőr és Columbo hadnagy zsánerszobrainak felállításával – a Belvárosban sikerült megduplázni a rendőri jelenlétet.
A jogalkotói lendület tovább tart: a kormány most azt tervezi, hogy ismét bűncselekménnyé nyilvánítja a tiltott határátlépést. A valamikori – elsősorban a disszidensekre szabott – deliktum potenciális elkövetői most a menekültek lesznek. A kriminológusok megint elkeseredett tökön szúrásra készülnek, mert volt olyan nap, hogy 1600 tiltott határátlépőt vettek őrizetbe, és ez bizony jelentősen rontani fogja a bűnügyi statisztikát. Javul viszont a felderítettségi mutató, mert ezeket az elkövetőket mind elfogtuk.