Tallértálentum

Farkasházy Tivadar

2015. 08. 05. · Hócipő 2015/16

A bolsik nyolcévi uralkodás után úgy húztak el, hogy semmit sem hagytak maguk után, nem úgy Orbán. Felcsúton, Debrecenben, a Ferencvárosban már felépült három csodálatos stadion a magyar futball felvirágoztatására, épül a többi Kisvárdától Szombathelyig, persze az ékkő az Újpuskás lesz, amely nem tévesztendő össze a Pancsóval. A csepeli olimpiáig pedig a Magyar Nemzeti Bank összes nyereségét palotákba és műkincsekbe fekteti, mivel Orbán jobbkeze szerint az nem közpénz. Akkor a veszteség se lesz az, majd összeadják a kapuőrök.

Ráadásul az akarattyai polgármester férje 200 milliárdos alapítványt hozott létre, hogy a Corvinustól átvegye a közgazdászképzést, ahol egyetlen szak, unortodox lesz. 12 milliárdért pedig megvette az Eiffel Palace-t, 1,6 milliárddal olcsóbban hirdették, de fölélicitált, nehogy rosszul járjanak. A vonókban nagyfogyasztó Lajkó Félixnek egy Guarnerit nézett ki, amely Stradivari-kategória, bár nem éppen fűrészelésre való.

Munkácsy Golgotáját viszont sokallta, ezért Lázár védetté nyilváníttatta, így nem lehet kivinni, és csak itt eladható, vélhetően tömeges érdeklődésre számíthat az amerikai állampolgárságú Pákh Imre, aki Julian Becktől vette, előtte John Wanamaker tulajdona. Igaz, Baán Lászlónak lehet belőle némi problémája, ha a Szépművészeti rendbe hozása után újabb remekműveket próbál kölcsönkérni.

Az ellenzék és az MNB korábbi vezetői szerint e százmilliárdokra rúgó pénzszórások példátlan visszaélések a közvagyonnal, s magukra valamit adó banánköztársaságok, élvonalbeli diktátorok se mernék megtenni. Erre mondják, hogy savanyú a szőlő.

Most egy Tizianót vett 4,6 milliárdért. Eladója 140 millióért jutott hozzá, mivel akkor még csak annyit mondtak róla, a velencei mester műhelyéből való, s azóta bizonyosodott be, a keze munkája. Az ellenzék persze megint morog, hogy ennyi lehet külföldön, ám védett, nem vihető ki, itthon pedig ki adna ennyit, még 300 milliós leütés se volt hazai árverésen, tulaja pedig eddig is szívesen kölcsönadta a Szépművészetinek.

Ám ez durva visszaélés lenne a helyzettel. Ha a Sotheby’s vagy a Christie’s árverésén 4,6 milliárdnál is többet adnának érte, akkor nem fog egy úriember csak egymilliárdot kínálni, márpedig Matolcsy az, Polt nejének is megadja a havi ötmilliót, nehogy már a Péter asztalára ne jusson friss ezüstkanál. S az se igaz, hogy itthon ne lett volna rá más vevő. Attila fiam szerint az MNB-nek azért kellett villámgyorsan cselekednie, nehogy lecsapja a kezéről a NAV, elvégre az adóhivatalnak még náluk is nagyobb a pozitív szaldója, amit akkor ők is arra költenek, amire akarnak. Akad, aki nem is terheli őket, s társasági adóját egyenesen a színvonalas magyar futballba ömleszti.

De Matolcsy nem állt meg Tizianónál, 1,1 milliárdért vett 216 erdélyi érmét, azaz 1 tallérért csak 5 milliót fizetett, pedig 400-500 évesek. Bár 5 millióért egy egész kétezer éves pénzgyűjteményt lehet kapni, ám római császárból sokkal több volt, mint erdélyi fejedelemből, márpedig a ritkább a drágább. S Orbán nem római császár akar lenni, hanem magyar király és erdélyi fejedelem. Nehogy már nyavalyogjunk azon, ha elődeivel kedveskedik neki a jobb keze.