Nulladik óra: a Halál!

Megyesi Gusztáv

2008. 09. 02.

Megkezdődött az új tanév. Ennek keretében 101 ezer kisdiák lépte át életében először az iskola kapuját. Egyikükkel beszélgettünk.

Hócipő: Izgultál?

Kisdiák: Az elején igen. A bátyám ugyan alaposan felkészített, sokat mesélt és sok hasznos tanácsot adott, de élesben azért minden egészen más.

Hócipő: Ki volt az első?

Kisdiák: Valami biológia tanár. Hosszú, vézna csákó, elálló fülekkel. Észre se vettem volna, de kötözködni kezdett, hogy mi a nevem, miért nem vagyok lenn az udvaron, mert kezdődik az ünnepség, ettől ideges lettem, ráadásul a fejem is meg akarta simogatni, elborult az agyam.

Hócipő: Mit tettél?

Kisdiák: Egy lengővel leküldtem a földre. A bátyámmal ugyan jobb csapottat beszéltünk meg ilyen esetekre, de nekem gyengém az improvizáció.

Hócipő: Ilyet nem illik iskolában csinálni.

Kisdiák: Én alapvetően béketűrő természet vagyok. De ez az állat elkezdett óbégatni, hogy visz az igazgatóhoz, meg hogy ha mégegyszer megütöm, akkor visszaüt. Erre bepipultam, hát azért nehogy már egy tanár megüssön. Egy diákot.

Hócipő: Megütött?

Kisdiák: Biztos megütött volna, ha nem vágom keresztbe és nem sorozom meg, meg főleg nem rúgom tökön, amitől aztán beesett a szertárba.

Hócipő: Ennek komoly következményei lehetnek.

Kisdiák: Igen én is éreztem, hogy kicsit szögletes vagyok még, el-elmélázok, nem vagyok ott egészen fejben. Más tanár esetleg kihasználja ezt, és akkor én esek be a szertárba.

Hócipő: De hát a verekedés nem elintézési mód.

Kisdiák: Én másokkal ellentétben szégyellném az apámat behívni, hogy verje meg a tanárt. Szeretek magam a dolgok végére járni. Ámbár a bátyám szerint egyre nehezebb.

Hócipő: Már ezt hogy érted?

Kisdiák: Az a baj, hogy elnőiesedik a pedagógus szakma. Tanárnőt pedig elvből nem ütünk meg a bátyámmal, maximum leköpjük. Szerencsére a húgunk jövőre lesz iskolás, bár szerintem már most iskolaérett. Az óvodában úgy ütötte össze a vezető óvónő és a kerületi logopédus homlokát, hogy csak úgy szikráztak a szemeik.

Hócipő: Mit csináltak ? Bántották a húgát?

Kisdiák: Semmit se csináltak. De a megelőzés mindennél fontosabb. Ez a jövő útja.

Hócipő: Szerinted, ha ez így megy tovább, hová fajul ez az agresszió?

Kisdiák: Nézze. A bátyám mondta, hogy régen a tanár ütötte a diákot. Hát most a diák üti a tanárt. Nyilván hamarosan eljő az idő, amikor a tanár üti majd a tanárt. Akkor majd visszavonulunk.