Fénylő csillagunk keleti utazásai

Váncsa István
2014. 12. 10. · Hócipő 2014/25
A kormányfő hazudik. Ennek a kijelentésnek a nyugaton használt egybites logika szerint két igazságértéke lehet, úgymint (1) igaz és (2) hamis. Viszont a buddhista logikában „a kormányfő hazudik” ítélet nem két, hanem négy igazságértéket vehet föl, (1) igaz, (2) hamis, (3) igaz és hamis, (4) nem igaz és nem hamis. Vagyis az igaz/hamis dilemmát tetralemma váltotta fel, szanszkritül csatuskóti, ami Nágárdzsuna életművében tett szert kiemelkedő fontosságra. Nágár­dzsuna nemcsak a buddhista filozófia, hanem egész Ázsia legkiemelkedőbb gondolkodója volt, szerinte semmi se következik semmiből, a világ üres formák értelem és cél nélküli hömpölye, az igazság relatív, a szavak semmit se jelentenek. Ez így együtt az ázsiai szellem egyik aspektusa, és ha van ember, aki ezt az aspektust a tulajdon személyében megtestesíti, Magyarország történelmének fénylő csillaga biztosan olyan.

Kevesen vannak hozzá hasonlók.

Ázsia ma már a nyugat része, nyugati mintákat, szokásokat, divatokat követ, nyugati szellemben él, tanul és dolgozik. Kivételt jelentenek barátaink, a rendes közép-ázsiai diktatúrák, és bizonyos fokig még kivétel Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia. Nem véletlen, hogy történelmünk fénylő csillaga ezeket az országokat elnéző jóindulattal kezeli, időnként ellátogat hozzájuk, panaszkodik nekik az Európai Unióra. és előadásokat tart a magyar néplélekről, ezt a meghívók többnyire álmélkodva hallgatják. Vlagyimir Vlagyimiroviccsal ágyba is bújt, legalábbis John McCain szerint, aki nyilvánvalóan Gyurcsány zsoldjában áll, ám erre még visszatérünk.

Lássuk előbb Kínát, ahova fénylő csillagot már 1999-ben meghívták, ám akkor nem ment el, mert azt hitte, Kínában csakis édes-savanyú sertést esznek, amit ő utál. Később viszont megtudta, hogy Kína egy hatalmas, keleti ország, ahol senki se akar demokráciát, ez pedig nagyon imponált neki. Egyébként csakugyan senki se akar, az ok pedig egyszerű. Kína gazdasági növekedése 1978 és 2005 között négyszázmillió embert emelt ki a szegénységből (ez esetben szegény az, akinek napi egy dollárból vagy kevesebből kell megélnie), hasonlóra a világtörténelemben példa még nem volt. A kínaiakat ezek után a demokrácia nem érdekli, bár korábban se érdekelte. Nekik háromezer évvel ezelőtt is a rend számított, meg a harmónia, ma is az számít. A bölcs uralkodó az Éggel összhangban kormányoz, és azon van, hogy a nép igénytelen maradjon, de jellemszilárd legyen, és akkor minden oké.

A fénylő csillagnak ez is nagyon tetszik, ugyan ő sohasem akart az Éggel összhangban kormányozni, minthogy az Eget leszarja, viszont az igénytelen nép ideájában lát fantáziát. Már csak azért is, mert ő nem négyszázmillió embert emelt ki a szegénységből, hanem csak négymilliót, és azokat se kiemelte, hanem belelökte, mégis azt akarja, hogy szeressék őt emiatt. Csak hát nem szeretik eléggé, így ez a probléma még megoldásra vár.

Ami Oroszországot illeti, a fénylő csillag Vlagyimir Vlagyimirovics iránti rajongása december első napjaiban kissé alábbhagyott, összefüggésben avval a földrengető intenzitású, bár sajnos csak virtuális sallerrel, amelyet orosz kollégája kiosztott neki, és aminek alapján arra kell következtetnünk, hogy az a nász nem volt rendesen elhálva, vagy ha mégis, Vlagyimir Vlagyimirovicsnak nem okozott örömet. A fénylő csillagnak ez kissé rosszulesik, viszont az orosz kultúra, az nagyon bejön. Szolzsenyicin rühellte a Nyugatot, Dosztojevszkij nemkülönben, Tolsztojról azt írja Thomas Mann, hogy „...pedagógiai eszméi szélsőségesen Nyugat-ellenesek, haladásellenesek, nyíltan kimondja, hogy a művelt osztály nem képes a nép helyes oktatására, mert ez az osztály a civilizációtól és a haladástól várja a nép boldogulását”. A fénylő csillag persze nem olvasta se Tolsztojt, se Thomas Mannt, sőt ilyesmi nem is áll szándékában, viszont valamit érez, és annyi őneki pont elég.

Szaúd-Arábia pedig az ígéret földje maga. Korrupt, hipokrita, embertelen és súlyosan retardált világ, szakasztott olyan, mint a fénylő csillag Magyarországa, sőt még olyanabb, ráadásul nincs alkotmány, nincsenek választások, sőt kormány sincs, csak egy uralkodó, aki azt csinál, amit akar. Hajszálra úgy, ahogy a fénylő csillag, avval a különbséggel, hogy a szaúdi uralkodónak pénze is bőven van, jön fel a földből, a fénylő csillagnak pedig úgy kell összekaparnia azt a keveset, amire neki, a hűbéreseinek és az udvartartásnak szüksége van. Olyanoktól kell összekaparnia, mint például, Merkel, Kirké varázslónő mostani utóda, aki az ázsiai vadszamárként viselkedő fénylő csillagot és bandáját EU-kompatibilis disznókká akarná változtatni. Igenis, kisztihand, röf-röf, mondja ilyenkor a fénylő csillag, nem kerül az neki semmibe. A lelke mélyén lakó ázsiai vadszamár vigyorogva hallgat, jellegzetesen bojtos farkát kevélyen lengeti.