Lakodalmas politika

Para-Kovács Imre

2014. 10. 01. · Hócipő 2014/20

Oh, miért?! – teszi fel a költői kérdést a megzavarodott állampolgár –, oh, miért nem Kis Grófó vagy Nemcsák Károly lett a külügyminiszter, miért pont Szijjártó Péter?!? Rossz hírem van: magam sem tudom a választ, csupán sejtéseim vannak, melyeket persze megosztok önökkel, nehogy má’ csak nekem legyen szar napom.

De mielőtt megtippelném, hogy miért nem, elmagyarázom, hogy miért igen, miért lehetne nyugodtan Kis Grófó vagy Nemcsák Károly a külügyminiszter.

Honi politikai berendezkedésünk alaptétele, hogy egyetlen ember ért mindenhez, a külügyhöz, gazdasághoz, kvantumszámítógéphez és vadaknak terelésihez, konkrétan a miniszterelnök. Neki olyan furmányos magyar agyberendezése van, amilyen senkinek másnak, ezért is ő a miniszterelnök. De az ő napja is 24 órából áll, és egyelőre – amíg Széles Gábor végre be nem jelenti a miniszterelnök-sokszorozó téridőgépet – csak egy helyen lehet egy időben. Természetes megoldása lenne ennek a helyzetnek Orbán Viktor klónozása, de a tudomány jelenlegi állása szerint ez nem megoldható, illetve semmilyen garancia nincs arra, hogy a klón nem lenne DK-s, ne adj isten, liberális, arról nem is beszélve, hogy eltartana egy ideig, míg ilyen szép nagy marhává fejlődne, dacára a legmodernebb tápoknak.

Nincs tehát Orbán Viktorból több.

Ebben a kiélezett és már-már megoldhatatlan helyzetben olyan embereket kell találni a különböző posztokra, akik meggyőződéssel el tudják ismételni a miniszterelnök szavait, nincs egyetlen önálló gondolatuk sem, nem vesznek gumicsizmát a susogós mackóhoz és nem félnek a repüléstől. Egyéb feltétel nincs.

Mindezek miatt Kis Grófó, Nemcsák Károly, Pataky Attila vagy Szijjártó Péter egyaránt tökéletes választásnak tűnhet, bár Kis Grófóban nem vagyok biztos, mivel igenis rendelkezik önálló elképzelésekkel a világról a többiekkel ellentétben. Elég ha csak a Dzsoli beül az A8-as-ba kezdetű döbbenetes slágerére gondolunk.

Szijjártó Péter azonban hosszú évek során bizonyított. Nem rabolták el az ufók, nem énekelt, nem játszott kommunista tévésorozatban, nem csinált semmit, csak lihegett a vezér nyomában, és hipnotizáltan figyelte csillogó ánuszrózsáját, hátha akad valami tennivaló.

Most éppen 167 millióért vett házat, ami teljesen rendben van, apósa adott ajándékba 10 milliót, szülei 33-at, neje is beszállt 10 millióval, szülei 34 milliót kölcsönöztek, s ha körülnézünk a világban, akkor valószínűleg minden külügyminiszternek van hasonló értékű lakása, sőt, szerintem a norvég európai ügyekért felelős miniszternek (Vidar Helgesen az észak-norvégiai Bodøben született, de a vestfoldi Nøtterøyben nőtt föl. 1998-ban jogi diplomát szerzett az Oslói Egyetemen. 1998-tól 2001-ig Genfben dolgozott a Nemzetközi Vöröskereszt tanácsadójaként. 2001-től 2005-ig Kjell Magne Bondevik kormányában volt külügyminisztériumi államtitkár. 2006-tól 2013-ig Stockholmban dolgozott a Nemzetközi Intézet a Demokráciáért és a Választási Segítségnyújtásért »angol nevén International Institute for Democracy and Electoral Assistance, lerövidítve International IDEA« nevű nemzetközi szervezet főtitkáraként. 2013 óta Erna Solberg kormányában a miniszterelnöki hivatalt vezeti, miniszteri rangban – forrás: Wikipédia) még drágább is.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Vidar Helgesen háza kifejezésre a Google nem adott találatot (pedig angolul és norvégül is megpróbáltam), ami vagy azért lehetséges, mert a norvégok betegesen titkolják, hogy miniszterüknek háza van, vagy pedig azért, mert a fizetéséből vette, esetleg a szüleitől örökölte, és nem korrupcióból, fekete pártfinanszírozásból vagy sima lopásból vásárolta.

Még szerencse, hogy a magyar külügyminiszter nem azt írta vagyonbevallásában, hogy réten álló gazdasági épület, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem engedi meg tisztviselőinek az ilyen alattomos hazugságokat. Az ilyen alattomos hazugságok a nemzeti együttműködés rendszere mellett praktizáló oligarchák számára van fenntartva, mert ők félnek a repüléstől.

Van azonban még egy nyomós ok, ami miatt sem Nemcsák Károly, sem Kis Grófó nem lett külügyminiszter. A fentiekből levezethető ugyanis, hogy Szijjártó jövője kizárólag a miniszterelnök jóindulatától függ, és mint azt pontosan tudjuk, a jóindulat is csak egy indulat. Nemcsák Károly színész volt már a Fidesz előtt is, Kis Grófó pedig akkor is megkeresi az A8-asra valót, ha a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják, de akkor is, ha Gyurcsány Ferencnek, mert ő az örök emberi érték, az igénytelenség haszonélvezője, ami nem függ a politikától szerencsére.

Nincs viszont olyan balett, ahová Szijjártó visszamehetne ugrálni.