Hadüzenet
Farkasházy Tivadar
2014. 09. 17. · Hócipő 2014/19
Ma, szeptember 5-én, Viktor és Lőrinc napján – micsoda iróniája a sorsnak – hadat üzenek. Nem a rendszerednek, kizárólag neked, mert az elmúlt 165 évben Ferenc Jóskának, Horthynak, Kádárnak sem sikerült átmentenie a hatalmát. Rákosi is szörnyű, de rövid intermezzo hozzájuk képest, nálam nem jut a hármas döntőbe. Így is bőven elég volt a 67, 25, 33 év, pont ötnegyed század, amihez máris hozzáadhatunk 8 és felet, de Fellinié jobb volt. Vagyis 1849 óta szinte mindig megszívtuk, ez a nép valahogy szereti a cár atyuskákat. Udvari majmaidnak most bizonyára beugrik Bárdossy, aki egy évben üzent hadat a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, utóbbiak egy ideig keresgéltek is minket a térképen, továbbá Az ordító egér, Peter Sellers 1959-es remeke, amelyben a parányi Grand Fenwicks hercegség megtámadja az Egyesült Államokat.Első pillantásra mulatságos, ha kijelentem, csapataink harcban állnak, hiszen nincsenek. Nagy Imrének se voltak 1956. november 4-én. Fegyverem is csak egy túlkoros számítógép. Mégis megteszem, egyrészt, hogy elhatárolódjak azon, magukat baloldali értelmiségiként meghatározóktól, akik folyton egymásnak sopánkodnak, s az ellenzéki pártokat becsmérlik, bármennyire is jogosan, másrészt Tóta W. netes táltostól, akinek inkább kell Tarlós, mint Falus. Nem mintha utóbbit az Isten is főpolgármesternek teremtette volna, egykor 15 percig tanakodott, hogy a három közül melyik hatástalan allergiás szert írja fel nekem, most meg a fagyi nyalt vissza, amikor az Ökotárs igazgatójának elvitelekor azt mondta, hogy csak fagyizni járt arra, mint két szocialista miniszterelnök közül az egyik, a Terror Házában tett látogatásuk után.
Ám bármennyire is szívélyes volt velem mindig Tarlós, aki veled tart, az ellenem van. S aki nincs veled, az elvileg a szövetségesem, leszámítva egykori polgári körös társadat, Vona urat és gárdistáit. De amit sosem gondoltam volna, egykori kollégiumi szobatársad, S. Lajos korántsem fiatalkorú egyre rokonszenvesebb, elvégre Churchill is megmondta, hogy egy golyó sem vész kárba.
Lehet, hogy ez lesz az első harcod, remélem, lesz dolga a szanitéceknek, te ugyanis a közhiedelmekkel ellentétben eddig nem harcoltál, csak háborúztál. Már írtam, az nem harc, ha a Pásztorok a Múzeumkertben elveszik Nemecsek üveggolyóit, hanem einstand, ahogy az oroszlánok kontra keresztények meccsre is elég magasan adták utóbbiak oddsát a korabeli bukik a római Colosseum környékén. A háború viszont az, amelyet mindig a vezetők indítanak el, és a nép issza meg a levét.
Mivel egyik kedvencem az Égi lovas (Bing Crosby, Johnny Cash, Willie Nelson, Frankie Laine, Debbie Harry, Elvis Presley), amelyet az Amikor Johnny hazatér című amerikai polgárháborús dalból szereztek, lejegyzem Boncz Géza 1982-es átiratát, látható volt akkor a Televáróban, ha valaki emlékszik még e tévékabarémra:
Alapszervből Alaszkába űztek engemet
Mert a titkár szeme alá nyomtam bélyeget
Keletiből indulok, a célom vadnyugat
Onnan szidom én, a tundra anyjukat
Mert a titkár szeme alá nyomtam bélyeget
Keletiből indulok, a célom vadnyugat
Onnan szidom én, a tundra anyjukat
Jó lesz harci dalnak, ha már a komcsik örököse lettél, most űzve el ifjú honfitársaink százezreit. Lehr Feri énekelte, Boncz és Fogarasi Jancsi azóta már az égen lovagolnak. Van persze az enyémhez hasonlóan reménytelenül mulatságos háborúd neked is, amit az Unió, Amerika s a világlapok ellen folytatsz, kihasználva, hogy leköti őket Ukrajna és az Iszlám Állam. Nekik vicces, nekünk egyáltalán nem az, mert közben szépen visszarántasz bennünket abba a keleti térségbe, amelyhez több száz évig volt szerencsénk, s csak bajt, nyomort, szürkeséget és kilátástalanságot hozott ránk. Ne legyen senki előtt kétséges, ahogy elfogy az uniós pénz, azonnal kilépsz, hogy összekotort szemétdombodon időd végeztéig kukorékolhass. Miközben csupa Tiborcz lesz a Bankban. S még van három eladó lányod.
Addig is próbálod megszerettetni velünk Putyint, a török Erdogant, az azeri Alijevet, a kazah Nazarbajevet, a türkmén Berdimuhamedovot, Kim Dzsongun is lesz?
A kazah elnök könyvét fényesre nyalta a Magyar Tudományos Akadémián Fazekas miniszter, aki új törvénye szerint ezerszer is újraválasztható, tehát még az a trükk se kell hozzá, hogy két Putyint egy Medvegyev kövessen, aztán újra jöhet a KGB volt berlini rezidense. Kazahsztánban nemzeti ünnepként bevezette az első elnök napját, a könyvmisén az asztanai rektor ministrált, aki a Nazarbajev Egyetemen nemzetközi fórumot tartott az elnök szerepéről Kazahsztán fejlődésében. Lánya a parlament alelnöke, a Haza Fénysugara Párt frakcióvezetője, de két másikat is gründolt, az ellenzéknek egy mandátumot adva. De legalább nem egy balta az ország címere.
Házelnököd szerint Ukrajna egy nem létező állam, az egész ukrán cirkuszt a Nyugat gerjeszti, nem kéne már neki egy zubbony?
Hogy mikor kérjük felvételünket a Szovjetunió 2.0-ba, már csak idő kérdése, ebben oly nagyságok vannak segítségedre, mint az idei közgazdasági Nobel-díj várományosa, Matolcsy Gyuri, egyben a jobbkezed, milyen lehet a bal, aki az Egyesült Államokban vagy bármelyik nyugat-európai országban már talpig vasban nézné egyszerre cellája három falát, a legjobban kikupálódott táskahordó, a fácánok réme, a londoni szállodások kedvence, Lázár Jani, a belvárosi tanyák feltalálója, a lakásmérete kiszámításával folyamatos harcot vívó Rogán Tóni, a legtöbb levest látott bajuszt hordó Kövér Laci, az egy lakásba bejelentett cégek világcsúcsát tartó Seszták Miki, a nevét is csak nagy nehézségek árán megjegyezni tudó Budai Gyuszi, az irántad való csodálattól már többször elélvező Semjén Zsolti, a külügyi kérdésekben terített betlit bármikor kivágó Szijjártó Peti, a Tartuffe ájtatosságával csúcsminiszterkedő, hülyeségekre és menthetetlen mondatokra álmában is képes Balog Zoli, a csepeli rezsiháborús veterán, a Humprey Bogart eleganciáját és Leonardo DiCaprio sármját ötvöző Németh Szilárd, a nyugdíjak megmentője, pártod támogatottságából két szavával három százalékot simán leszedő Selmeczi Gabi, a történelmi relativizmust feltaláló, s a múltat bármikor kedvedre színező Schmidt Mari, udvari kecskeosztód, Hegedűs Zsuzsa, a beléptetőkapuk professzora, Deutsch Tomi, a stúdiók Zríny Miklósa, Kósa Lali, az alaptörvény asztalának folyton kijáró széklába, Kerényi Imi, az egykor jobb sorsra érdemes pornográf költő, a piszkos ügyek vitelére bármikor hajlandó L. Simon, az egykori belsőszépítész, hazánk legidősebb apródja, Fekete Gyuri, az orgoványi ásóművész, Bayer Zsolti, virtuális római nagyköveted, Szentmihályi Szabó Peti, a neves kockázatelemzőből hírlapi hiénává átnevelt Barcza Gyuri, a személyi gorillából lassan szárazföldi ellentengernaggyá előléptetett Hajdú Jani, a kizárólag díszszázadi ugrabugrára képes sereged vezére, Hende Csabi, a színigazgatók elhelyezését is magára vállaló Szájer Józsi, a gravitáció megszüntetésével Albert Einstein és Stephen Hawkins magasságába emelkedő, ám onnan hamarosan irtózatosan pofára eső Széles Gabi, a Rosencrantznak és Guildernsteinnek elszegődött Kumin és Giró-Szász, a díszzsokéból Leni Riefenstahllá váló Rákay Philip, a strómanok gyöngyei, a kaszinógyűjtő filmmogul Andy Vajna, a csalántermesztő felcsúti akadémikus, Mészáros Lőrinc, a nejed földjeit gyűjtő, minap 430 milliót kapó Flier Jani, a horvát tengerpartot valahogy kerülő Hernádi Zsolti, a terepjárója előtt járókat leütéssel üdvözlő Habony Árpi, a törvénykezés bedöglött motorja, Schmitt Pali, az önmagát ártatlan napközisnek álcázó örökös ügyész és háziberija, Polt Peti, a folytonos leckéztetés miatti szégyenében szakáll mögé bújt Vitézy Dávid, a cselekvési kényszer és a teljes tehetetlenség között Mohamed koporsójaként félúton lebegő Tarlós Pisti, hogy a gólyákból távozó nyomjelző lövedékeket ne is említsük.
Továbbá a belőled élő sportszázad, a színigazgatókká előléptetett másodosztályú színészválogatott, őket nem sorolom, hiszen többen egykor sok örömet szereztek nekünk. Pintér Sanyit kihagyom, tőle félek, Tasnádi se jön ki soha, s az Eclipse-ügy vizsgálóiról se nagyon hallok. S ezek foglyokat nem ejtenek, csak fácánokat!
Négyfelé kéne mutatnia
A somogyvámosi Krisna-völgyhöz közeli Vityapuszta jelkép, hamarosan minden határállomásra kitehetjük. Ha jobban megnézed a címlapon lévő új tízezrest, Matolcsy MNB-elnök Mutyi néven írta alá, ha ez volt a leánykori neve, akkor találó, mert valóban az, amit százmilliárdok herdálásával, paloták vételével, az új közgazdászképzés megteremtésével művel, melynek egyetlen kara lesz: közös baromságaitok megvalósítása. Buci Gyuri, alias Marosán után ő lesz korunk Mutyi Gyurija.
– Harmadik uralkodásom idején felszabadítom az itteni magyar rabszolgákat!
E kép 1998-as amerikai látogatásod érdekes epizódja, a bíró a mára egyszemélyessé vált Szabadságharcos Világszövetség elnöke, Lovas György. Aki valamit konyít a futballhoz, az tudja, a mérkőzés előtt a két csapat összes játékosa kezet fog egymással, ám vélhetően egyedül játszottál 11 zöldinges ellen, s a labda a középkezdésig a bíró kezében van, de itt a te hónod alatt pihen, egyszóval már 16 éve egy egész csapat voltál, továbbá bíró. Hja, így könnyű! – mondta egykor Sándor György.
Zászlódat a katolikus egyház után most a reformátusok is megáldották, gondolom, a Sorbonne, Harvard és Oxford tanévnyitóját is templomban tartják, és egy kormányfő misézik benne. Apropó, Bölcskey püspök úr a református gimiben megmutatta az általa avatott Horthy-emléktáblát? Balog miniszter romániai látogatása óta azt is tudjuk, hogy mi vagyunk Isten kiválasztott népe, és ha követjük az Isten igéjét, akkor rájöhetünk, hogy a magyarok sorsát, sodortatását nem a történelem alakítja, nem Washingtonban, Moszkvában, Bukarestben vagy Budapesten intézik, hanem ott, ahová a templomnak a tornya mutat. Mivel az egészségügy is hozzá tartozik, ezentúl az orvosok operálás helyett utolsó kenetet adnak fel? S az inkvizíció mikor lesz?
Sajnos a többség még nem érzi, hogy már rég Vityapuszta lakója, s a bankok, a multik, az Unió elleni háborúd az ország végromlásához vezet, holott Széchenyi fő műveit is így kezdjük, Hitel, Világ, Stádium. Csodálom, akik az Orbán–Simicska összecsapást oly nyugalommal elemzik, ahogy a pori jazzfesztiválon hallgatták a finnek Oscar Petersont, holott ehhez képest a chicagói maffiák egymással való leszámolása valóságos békeharc.
Már a fél ország a neveteken van, visszaperelhetetlen, minden nap fogyasztjátok a fennmaradót, lassan Luxemburggá válunk, annak gazdagsága nélkül, vagy az új Szovjetunió legkisebb részecskéjévé. A Hősök terén fogadod őket? Obama kapitulált már a CÖF levelétől? Hány szotyit rágsz el stadionjaidban az első komoly magyar győzelemig?
Ez már nem neked szól, minden tiszteletem Bokros Lajosé, Bodnár Zoltáné, az Angyalföldön Tóth emberei ellen induló DK- és Együtt-PM-jelölteké, a hét kerületben egymás polgármesterei ellen csatázó három szövetségesé, de nem kéne kölcsönösen visszalépni egymás javára? Ha papíron nem is, ám bejelenteni, ne rám szavazzatok, csak azért indulok, mert a Fidesz választási gengszterei így találták ki!
Picinyeim, lopjatok egy nyolcadikos történelemkönyvet, nem lehet oly rossz, hogy ne értsétek meg belőle, mi folyik itt. Szigetvári és más pártocskákban próbálkozó, a politikusi létet kizárólag riportalanyként képzelő önjelölt társai pedig kezdjék a visszaszámlálást. Addig is nézzenek végig a legközelebbi CBA-ban egy szalámiszeletelést.
Modern jurta? Magyar stadion? Nemzeti shoppingcenter?
– Voltunk mint ti, lesztek mint mi.
(Ceausescu falujának stadionja ma)
Hogy mikor, az rajtunk is áll. Addig is, hajrá, Simicska!