Szavak és mondatok alfában
Bakács Tibor Settenkedő
2014. 08. 06. · Hócipő 2014/16
Tusnádfürdő helytörténeti nevezetességeiről olvastam egy könyvet, amikor elszenderedtem. Álmomban éppen felébredtem, és egy bőrkötéses kapcsos könyv volt a kezemben, amiben színes fotók voltak Tusnádfürdő nevezetességeiről, meg arról az úri közönségről, akik ide jártak nyaralni. Az egyiken Semjén Zsolt lovon ülve megkoszorúzta a Második Világháború Veszteseinek szobrát. Érdekes szoborcsoportot láttam, volt akin székely harisnya volt, másokon atilla, a merészebbek kacagányban görbedtek, lábukon, kezükön bilincs, amit jobb lábbal szétrúgott millió darabra egy stoplis cipőt viselő Dér Jankó-szerű figura. Bal lába alatt Európa csillagai, középen az ima: ne bántsd a magyart... A rovásírásos részt álmomban sem értettem, de azt észrevettem, hogy helyre kis díszőrség vette körül, egy egész betyársereg.
Bár álmodtam, mégis megéreztem, valami egészen rendkívüli történt, amíg aludtam.
Homályosan, de kiderült számomra is, hogy a liberalizmusnak, meg a baloldaliságnak, meg a szabadkőműveseknek, meg a cigánybűnözésnek, meg sok mindennek vége lett. Vége lett az USA-nak, meg az örökös megaláztatásnak, amit a magyarok elszenvedtek történelmük során. Ebben az új korszakban már nem meneteltek buzik színes tangákban, hanem az előbb említett szoborcsoport ruháit hordták, többnyire bajuszt viseltek, és kis műanyag hátizsákot vettettek panyókára. Magyarok voltak mind, és ezt onnan tudtam, hogy határozottan éreztem a fütyülős barack szagát, meg értettem a szavakat is, amit mondtak. A szavakat igen, a mondatokat már nem.
Sok részletre nem emlékszem – alfa állapot az alvásban – de arra igen, hogy mennyire meglepődtem, amikor a Híradóban Fodor Gábort láttam bocskaiban, éppen felavattak Kóka Jánossal egy lovas szobrot, amit a magyar huszárok galíciai áttörése miatt emeltek. Majd Schiffer András nyilatkozott arról: nagyon örül annak, hogy parlamenti munkája mellett is el tudott jönni egy Kárpátia-koncertre. Bolgár Györgyöt felvették az MMA-ba, Geszti Péter és Kerényi Imre javaslatára. Külföldi hírek nem voltak. Csak a sporthírekben: megint megvertük a szerbeket vízilabdában. A Fradi leigazolta O. Gáspárt, aki ugyan visszavonult a profi pályafutásától, de egy évre még levezet a neves vidéki egyesületnél.
Na, erre felriadtam. Percekig képtelen voltam eldönteni, hogy Debrecen vagy Budapest a főváros? Rutinos tudattágító vagyok, vagyis azonnal doublechecket nyomtam, bekapcsoltam a rádiót. Ákos énekelt, tekergetni kezdtem a gombot, de sem a Klubrádiót, sem a Tilost nem tudtam befogni. Innen azonnal tudtam, hogy 2014 van, és nem érdemes a médiát kapcsolgatnom. Kálmán Olga csak este lesz.
A szorongásom ébren percről percre növekedett. Mi van akkor, ha Orbán Viktornak mégiscsak igaza van, és még inkább lesz? A nyarat mostanában arra használom fel, hogy régi barátokat látogatok meg. Isten különös kegyelménél fogva soha nem lehetek benne biztos, hogy aki korábban barátom volt, most nem tekint-e ellenségének? Ha lehet, kerüljük a politikát, de ha nem megy, idővel bevallják, bár egy hajóban ülünk, nem egyfelé húzunk. Hadd tegyem hozzá megnyugtatásul(?), nem lett belőlük Fidesz-hívő, csak jobbra húznak a szebb jövő miatt.
A kocsiban már ventilálok, és a csajomat baszkurálom: mi lesz akkor, ha valóban mindenki átáll?! Mindegy, mi az ok, megfélemlítés egzisztenciálisan, jelzáloghitel, vagy eldurvult közteres. A mumus az mumus. A félelemtől lehet a legjobban félni. Nevetgél, legyint, negligál, de amikor a Kádár-korszakon nosztalgiázom, őt meg Milosevicsre emlékeztetem, elkomorul. Pedig a német társadalom fasizálódását 1933–38 között direkt kihagytam.
Vagyis tudok én olyanról, hogy mindenkivel szemben csak egynek volt igaza, ezért ő azt vissza is vonta. Giordano Bruno, ha példa kell. Husz János is jó lenne, de róla nem szívesen beszélnek a magyarok, Zsigmond király az X-aktákba való. De megfelel nekem a dalai láma is, Mordechai Vanunu, illetve itt vannak a kurdok is, ha nem elég számos a példám. Közhely, de az igazság nem mennyiségi kérdés. Míg a demokráciából a diktatúrába való átmenet, igen. Vagyis ostobán viselkedik a csajom, amikor azt hiszi, az ember nem lehet tök egyedül az igazával. De hát pont emiatt, naiv életszeretetük miatt tartjuk őket magunk mellett, és nem a konyhában. (Libsi retró)
A múlt héten valaki a KDNP-ből adott végre egy jó tanácsot. Ha nem járna annyit a szám, lenne munkám. Igazat mondott, hisz Bayer is megmondta, ha dolgozom, lesz mit ennem. Világos, a munkaalapú társadalomban mindenki eszik, aki dolgozik.
A baj az, hogy nekem most ment el végleg az étvágyam. Majd azon dolgozom, hogy ezt kívülről ne lássa senki. Szebb jövőt nektek, barátaim, mint ami rám vár.