Barátok Ázsiából

Megyesi Gusztáv

2014. 06. 25. · Hócipő 2014/13

Fideszes és kereszténydemokrata aktivisták verekedtek össze vasárnap este Budapest legnagyobb szórakoztató-központjában, ahol a nagyközönség óriáskivetítőn nézheti meg, no nem a brazíliai futball-világbajnokság mérkőzéseit, hanem Obersovszky Péter Lényeg című műsorát a közszolgálati csatornán; már délután alig lehet asztalhoz jutni.

A pincérek elmondása szerint a vendégek azon kaptak össze, hogy ki a szívüknek kedvesebb államférfi: a múlt héten hivatalos látogatáson Magyarországon járt türkmén Gurbanguly Berdimuhamedov, a világ egyik legkorruptabb elnöke, vagy pedig a hazánkban személyesen ugyan nem járt, ám a miniszterelnökét Pestre küldő kazah Nurszultan Nazarbajev, akit viszont a világ második legjelentősebb despotájaként tartanak számon.

Tudni kell, hogy a kazah elnök már a honi irodalmi életbe is belépett, önéletrajzi kötetét ugyanis még április végén mutatta be a Magyar Tudományos Akadémián többek között Horváth János, az akkori parlament korelnöke, és Fazekas Sándor agrárminiszter. Előbbi olyannyira hatása alá került a műnek, hogy azt tanácsolta, „középiskolákban, könyvtárakban, falusi olvasókörökben is forgassák ezt a könyvet”, mert nemcsak élvezetes, de aktuális is. És már helyben is volnánk. Az nyilvánvaló, hogy nincs az az ázsiai diktátorság, amely elrettenthetné a legdemokratább demokráciákat is a viszonylag olcsó és biztos türkmén, kazah vagy üzbég földgáztól, olajtól, ám nálunk jóval többről van szó: új és korszerű hatalmi technikák átvételéről, s arról a rém egyszerű felismerésről, hogy ami másutt már bevált, azt nem szégyen átvenni.

Most nem feltétlenül arra gondolunk, hogy Nazarbajev első osztályú hajtóvadászattal és bebörtönzéssel, esetenként kényszervallatással hallgattatja el az ellenzéket, ezúttal csak a hatalomgyakorlás napos oldalát említjük. Például hogy az elnök akkora piramis alakú palotát építtetett magának, amely tízszer nagyobb, mint a Fehér Ház, s abban a mi várbéli volt karmelita kolostorunk épülete, amelybe miniszterelnökünk költözik majd 2016-ban, százszor elférne. S egyáltalán: miközben a mi kormányfőnk Vigadót meg negyedkész Várkert bazárt ad át választások előtt, addig a kazah fővárosban cca. 20 milliárd dollárt költöttek a fejlesztésre, amiből a világ legnagyobb koncertterme meg egy tíz futballstadionnyi szórakoztatócentrum épült fel, s persze egy óriási elnöki gránitszobor.

A berdimuhamedovisták viszont azt mondják erre, hogy ne csak a méreteket, hanem a minőséget is nézzük. A magyar köztévé vezetői is megirigyelhetik, hogy Türkmenisztánban az Esti mese az elnök elődjének, Türkménbasinak az integetésével kezdődik, sőt az egyik független tévécsatorna logója egy az egyben a volt diktátor arcmása. Most sajnálhatjuk csak igazán, hogy a Fidesz 2002-ben elveszítette a választásokat, így nem hívhatta hivatalos látogatásra sem az akkor még ereje teljében lévő Türkménbasit, akinek akkorra már a főváros közepén állt az aranyszobra, az egyik naptári hónapot pedig édesanyjáról nevezte el. Amivel nem azt akarjuk sugallni, hogy ha 2012-ben Orbán kormányon marad, akkor ma már a magyar naptár úgy kezdődik, hogy január, február, id. Orbán Győzőné, április, május; mi csak annyit állítunk, hogy jóval előrébb tartanánk.

A mostani elnök egyébiránt Türkménbasi fogorvosa volt, amiből persze nem feltétlenül következik, hogy akkor ilyen alapon Orbán Viktor után dr. Bátorfi Béla, a miniszterelnök jelenlegi fogorvosa lesz a következő miniszterelnök, ámbár a lehető legjobb úton halad efelé: a médiában csak úgy potyognak körülötte a százmilliók, hogy most csak az atlatszo.hu egyik cikkének a címét idézzük, miszerint „3 milliárd forinthoz közelítenek Orbán fogorvosának állami támogatásai”. Nem szólva arról, hogy a türkmén elnök 45 millió euróért készíttette el a türkmén alkotmány 135 méter magas emlékművét, amely a főváros minden pontjáról látható, szemben Kerényi Imre szegényes, és csak az önkormányzati irodák sarkából látható, bár kétségkívül elgondolkodtató Alaptörvény-asztalaival. Sőt, Türkmenisztán nem RTL-Klubozik, nem origózik, nem fenyegeti az internetes portálokat, egyszerűen betiltotta az ellenzéket és lapjait, a szabad sajtó iránti elkötelezettségét mutatja azonban, hogy az országban két internetes kávézó is működik, igaz, katonai őrizet mellett. Nazarbajev elnök viszont más utakon jár, például korábban a lányát nevezte ki az üzbég hírügynökség élére, később meg parlamenti alelnöknek és frakcióvezetőnek, igaz, Kazahsztánban nem ingyenes a rezsi, mint a türkméneknél, ahol nem kell fizetni se a gázért, se az áramért, és akkor még nem is említettük Azerbajdzsán, Észak-Korea, Belorusszia vagy Üzbegisztán vezetőjét, utóbbi úgy elnök immáron húsz éve, hogy öt évre szólt a mandátuma.

A mi szívünknek mindenesetre Pierre Nkurunziza, Burundi államfője a legkedvesebb. Nincs olaja, földgáza, viszont a világ legszegényebb országának számító kelet-afrikai állam elnökeként tízezres futballstadiont építtetett a háza mellé a hozzátartozó futballakadémiával természetesen, és még az oda vezető utat is kikövezték, szintén állami pénzből. A magyar miniszterelnököt érintő áthallások elkerülése végett hozzátesszük, hogy a burundi elnököt a világ legkorruptabb vezetői között tartják számon, ami pedig a futballt illeti, a magyar kormányfőtől eltérően maga is aktív játékos, a Halleluja FC-ben játszik középcsatárt, és mit ád az ég, ő a gólkirály. Nem volnánk meglepve, ha hamarosan ő is Magyarországra látogatna hosszú távú együttműködési szerződést aláírni.

(UPDATE: Pak Pong-ju, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke gratuláló üdvözletét küldte Magyarország miniszterelnökének, Orvan Victor-nak újraválasztása alkalmából. Mint látható, a nevét alaposan elírták, de a legjobb családban is előfordul az ilyen.)