Véleménydublőrök
Uj Péter
2008. 07. 16. · Hócipő 2008/15
„Akkor ugrok egy seggest!”
Polgártársak!
„Az arcberendezés Wartburg-féltengellyel történő leszakítása turhás csulázással és lehugyozással tekinthető-e a véleménynyilvánítás általánosan elfogadható formájának?” című országos jogértelmező vetélkedőbe szeretnék benevezni, mint közjogi méltatlanság (teljes erkölcsi súllyal) és az ezt követően valószínűsíthetően szükségszerűségszerűen megszületendő Magyar Karate barnaöves mavashi-gerije.
Előadom az alábbiakat.
Nem olyan rég történt, talán öt-hat éve, amikor még volt eurócsatlakozási céldátum, és nem Romániába jártak idényjellegű mezőgazdasági munkára a Békés megyeiek, hanem fordítva, szóval ma már szinte hihetetlennek tűnik, de történt az alábbi eset, amelyet egy tévéproducer ismerősöm mesélt: az egyik kereskedelmi televízió akkoriban indult beszélgetős műsorába az éppen fénykorát élő, és még női imágójában megjelenő Rácz Sándort, miszerint Terry Blacket hívták meg; örökbe fogadhasson, ne fogadhasson, ilyesmi, biztosan emlékeznek még erre a bulvár-szappanoperára, nagyban ment a Danikázás, mint amikor Anettka vissza akarta szerezni Mehmet Karcsikát Győzikétől, de Kati néni szájon vágta Annácskát egy evezőlapátocskával, Józsikát meg leszúrta egy kardocskával Mortimerke, aztán mindannyian elhúztak a búspicsácskába. (Eközben Imruska vidáman haldoklocskázott.) Mindegyke.
Az ilyen álélő, belekiabálós talk show-kban semmit sem szabad a véletlenre bízni, ezért a tévések rendszerint úgynevezett véleménydublőröket szerződtetnek, többnyire ismeretlen színészeket, akik néhány előre megírt érvvel próbálják megfelelő irányba lökdösni a vitát, esetleg fölpiszkálni a passzív közönséget. A Terry Black-es adásba egy vidéki kisváros ambiciózus színészét szerződtették, az volt a feladata, hogy a vitában a homofób álláspontot jelenítse meg markánsan, magyarul: buzizzon. Színészünk megkapta a megfelelő eligazítást, mikor kell bekiabálnia, de nem instruálták túl, a véleménydublőröket nem szokás, rutinos színészek, hadd improvizáljanak, legalább spontánabb hatást kelt az egész.
Elindult a show, riporter kérdezett, Terry Black válaszolt, közönség bekapcsolódott. Rácz Black lehető legjobb formáját hozta, visszafogott volt, szimpatikus, a közönséget kenyérre kente, na, ekkor kellett inteni a véleménydublőrnek. Ő pedig vett egy nagy levegőt, eltorzította az arcát, és a lehető legnagyobb átéléssel: „Te undorító buzi! Gusztustalan homokos! Te akarsz itt örökbe fogadni, hát te egy buzi vagy, egy utolsó ratyi!” És így tovább.
A közönség megrettent, szegény Terry Black megpróbált megszólalni, de a véleménydublőr már teljesen bemelegedett, üvöltött, buzizott torka szakadtából, a stáb meg fuldoklott a röhögéstől, végül a nekihevült színészt le kellett állítani, az egészből egyetlen másodperc sem került az adásba, a lelkes színészt végül kifizették, hazaküldték.
Nem is tudom, hogy jön ez ide.
Mindenesetre tévéproducer ismerősömnek gyakorta homoszexuális álmai vannak, és azt szeretné tudni, drága doktor úr, hogy akkor a melegektől való heves viszolygás a bizonytalan nemi identitás jele-e vagy egyszerű buziság? Persze hogy az. Forduljon azonnal nőgyógyászhoz, vagy jelentkezzen divattervezőnek.