Helységnévváltozás
Kéri László
2014. 04. 02. · Hócipő 2014/07
Kiskungyarmat polgármestere hetek óta komoly gondban volt. A városka lakóinak nem jelentéktelen része fokozódó izgalommal készült a Nagy Tavaszi Békemenetre, ám az ünnepi előkészületeket rendre megzavarta az a nehezen megoldható probléma, hogy mi legyen a város nevével. A városban igen nagy befolyással rendelkező kormánypárti frakció hangadó képviselői egyre hangosabban morgolódtak amiatt, hogy ezen a nagyszabású, az Egész Nemzetet megmozgató rendezvényen mindenki szeme láttára válhatnak nevetségessé. „Hogy néz már majd ki…? Elöl mennek a szabadságharcosok és viszik az ötvenméteres feliratot: „Nem leszünk gyarmat!”. Mi meg mögöttük, a fejük fölött tartjuk a városunk nevét mutató táblánkat??? Mindenki rajtunk fog röhögni, még a következő Hócipő címlapján is velünk fognak szórakozni…” – dühöngött joggal a helyi frakcióvezető.Szó szót követett, a polgármester érezte, hogy még a székébe is belekerülhet ez az ügy, ha előbb-utóbb nem talál valami megnyugtató megoldást. Felhívta hát az országos önkormányzati szövetség központját, és elkérte valamennyi olyan városi kollégája címét, telefonszámát, akikről joggal feltételezte, hogy hasonló gondok gyötrik.
Legelébb a balassagyarmati polgármestert sikerült elérni, aki elmondta, már túl vannak ezen a nehézségen, mert a város még a múlt héten úgy döntött, hogy nevet változtat. Ezután Balassakétharmad lesz a nevük, s a minisztérium kedden – soron kívül – jóvá is hagyta kérésüket. Következett a fehérgyarmati polgármester, akitől meglepően hasonló híreket hallott. Náluk is komoly vitákat okozott az, hogy merjék-e magukat ily módon nevetségessé tenni, s a képviselőtestület az ő városukban is a gyors névváltoztatást találta a legmegfelelőbb megoldásnak. Ők már Fehér-NER-ként fognak felvonulni, méghozzá a Központ azt is elintézte, hogy azonnal a legelső sorban kapjanak helyet, ezzel is kifejezve a jó példa követendő mivoltát. Kiskungyarmat vezetője egyre növekvő izgalommal hívogatta ezek után a Füzesgyarmati Polgármesteri Hivatal számait, s amikor végre sikerrel járt, nem csalódott. Sőt. Olyan új összefüggéseket és lehetőségeket tudhatott meg, amire legmerészebb álmaiban sem számíthatott volna. A füzesgyarmatiak sokkal korábban ébredtek, mint a többiek, s ők már nemcsak a névváltoztatáson voltak túl, hanem azóta folyamatosan élvezik e merész döntés valamennyi váratlan következményét. Készítettek ugyanis egy nagyon körültekintő költségvetést, mielőtt felvették volna a Füzesnemzet elnevezést. Kiszámolták, hogy mi mindent kell megváltoztatni, kezdve a pecsétektől az összes hivatalos papír fejléceiig, nem beszélve az újrafestendő táblák tömegeinek költségéig. Megdöbbenésükre olyan összeg kerekedett ki, amely elvitte volna – az idei évre amúgy is jócskán megcsapolt – költségvetésük túlnyomó részét. A kormányhivatalban azonban azt a tanácsot kapták, hogy bízzák meg a változtatások lebonyolításával a KÖZGÉP-et, hiszen amúgy is e cég végzi a közelükben folyó valamennyi beruházást. Így is tettek, s legnagyobb meglepetésükre e cég segítségével az elkülönített uniós forrásokból olyan fejlesztési összegekhez jutottak, amelyekre egyébként évtizednyi távlatban sem lett volna esélyük.
Kiskungyarmat polgármestere ezek után nem habozott tovább, mert már tudta, hogy a közösségének egy-két napon belül határozott és előremutató döntést kell hoznia. Még a biztonság kedvéért megkereste Rábagyarmat polgármesterét is, akit nem volt könnyű fellelni, ugyanis már egy hónapja Rábafüggetlen néven ismeretes a település, csak éppen a kiskungyarmatiak nem értesültek róla. Ottani kollégája is arról számolt be egyébiránt, hogy a gyors névcsere költségeit fedezendően ők is rendkívüli, s korábban elképzelhetetlen méretű segítséget kaptak a kormányzati tartalékokból. Még stadiont is építhetnek – feltéve, hogy a létesítmény avatására megfelelő személyt kérnek fel. (E rejtély megoldására nem kellett nagyobb energiákat fordítaniuk, így az új stadion két héten belül el is készült.)
Kiskungyarmat polgárai a névváltoztatás hírét igen nagy örömmel fogadták, de azonnal két pártra szakadtak. A városka lakóinak egyik fele úgy vélte, hogy a legmegfelelőbb és leginkább előremutató, korszerű megoldás az lenne, ha a jövőben a Kiskunrezsicsökkenés nevet vennék fel. A város másik fele viszont úgy gondolta, hogy ez a megoldás túlságosan szépelgő, és azt sejteteti, mintha a rezsicsökkenés valami égi adomány, magától is bekövetkező természeti jelenség lenne. Ezért ők amellett kardoskodtak, hogy a várost ezek után Kiskunrezsicsökkentés-nek kellene hívni. Ez a T-betű ugyanis összehasonlíthatatlanul hívebben, s történetileg is sokkal pontosabban fejezné ki azt, hogy ez a kivételes jelentőségű akció csak nagyon is tudatos, mondhatni történelemformálón jövőbe mutató szándékoknak köszönhetően válhatott sorsfordító eseménnyé. A konfliktus óráról órára forrósodott, s a település lakói soha nem tapasztalt hevességgel vetették bele magukat az ütközetbe. A közszolgálati csatornák, a Hírtévé munkatársaival együtt, vállvetve számoltak be a lokális rezsiharc állásáról, esténként politológusok bevonásával latolgatták a várható esélyeket, továbbá azt, hogy az egyes megoldásoknak milyen hatásuk lehet majd a választási eredmények végső alakulására. Az Akadémia elnöksége ezúttal meglepően tartózkodott a nyílt vélemény-nyilvánítástól, mondván, hogy a tudományos kutatások jelenlegi fejlettségi szintje nem teszi lehetővé az egyértelmű állásfoglalást. Az újonnan létrehozott Stratégiai Nyelvkutató Intézet viszont csak egyéves határidővel vállalta volna a nagyon is profiljába illő feladat megoldását, mert az elmúlt egy-két hétben a kiskungyarmatihoz hasonló jelentőségű és szerkezetű ügyek tömege százával ömlött reájuk. Azt tanácsolták, hogy jobb lenne, ha a kormányfőre bíznák a megoldást.
S valóban… Nagyon érett már annak az esélye, hogy a vita egyértelmű eldöntése közvetlen miniszterelnöki beavatkozásért kiáltson, amikor egészen váratlan helyről érkezett meg a kézenfekvő megoldás. A városban addig csekély befolyást felmutató Jobbik-frakció javasolta, hogy a város új nevét ezek után csak rovásírással lehessen használni. Mert a rovásírásos változat eltünteti-feloldja a dilemmát, ugyanis azt lehet így is, meg úgy is értelmezni, hiszen mind a két változatot tartalmazza. A feszült (vagy feszített?) nyugalomban várakozó milliókat az esti híradók különkiadások útján értesítették a jó hírről.