A szív nyelvén
Buzsik Zsolt
2008. 07. 21.
Idén nem kavart vihart Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde, nem rontott rá senki a nemzetére. Bár az nem teljesen világos, hogy mitől volna csupán technikai viszonyrendszer a Magyar Köztársaság. Az elhangzottakról magát a Fidesz elnökét kérdeztük.
Hócipő: Elnök úr, meglehetősen visszafogott volt. Az elmúlt időszakban a baloldal nem hazudott, nem rontott rá a saját nemzetére, vagy nem hagyta magukra a szegényeket?
Orbán Viktor: Dehogynem! Csak úgy gondoltam, hogy az Ön által felsorolt dolgok annyira nyilvánvaló tények, hogy önmagukért beszélnek, tehát nekem már fölösleges szólnom róluk. Fontosabbnak tartottam, hogy a magyar nemzet egységességéről osszam meg a gondolataim a hallgatósággal.
Hócipő: Amire Lendvai Ildikó úgy reagált, hogy ha Ön valóban egységes magyar nemzetet akar, kezdje az erdélyi magyarsággal, és kérjen elnézést tőlük, mert a helyhatósági választásokon igyekezett kettéosztani őket.
Orbán Viktor: Miért kellene elnézést kérnem? A romániai önkormányzati választásokon a magyarok sikeresebben szerepeltek, mint eddig bármikor. Az viszont igaz, hogy az RMDSZ régi egyezségei elporladtak, ezért új egyezséget kell kötni a magyar közösséggel, melyet az általunk támogatott Magyar Polgári Párt képvisel.
Hócipő: Volt egy érdekes okfejtése arról, hogy Magyarország és a Magyar Köztársaság két különböző dolog. Ezt nem egészen értettem.
Orbán Viktor: Kifejtettem, hogy Magyarország, az maga a magyar nemzet, míg a Magyar Köztársaság csak egy technikai szabályrendszer...
Hócipő: Ruha a nemzet testén.
Orbán Viktor: Jó, legyen inkább szabásminta. Aztán úgy folytattam: nem véletlen, hogy a románok nem használják a Román Köztársaság kifejezést, csak Romániáról beszélnek.
Hócipő: Ez az, ami szöget ütött a fejembe: én sem szoktam használni a Magyar Köztársaság kifejezést, ha Magyarországról beszélek, sőt a Román Köztársaságot is csak Romániaként szoktam emlegetni.
Orbán Viktor: Akkor, sportnyelven szólva, lehet, hogy árnyékra vetődtem.
Hócipő: Erről jut eszembe, volt egy másik mondata is, ami problémát jelentett számomra. „A szocialisták - sporthasonlattal élve - azt mondták, hogy cseréljük le a csapat mezét, menjünk át egy másik stadionba, változtassuk meg a játék szabályait, és nem a csapat erősítésével foglalkoztak.”
Orbán Viktor: Ezt is kifejtettem: a mostani pancser-kókler szerelők olyasminek a megjavításához fogtak hozzá, ami nem javítható. Másrészt ezzel a hasonlattal próbáltam rávilágítani a felborult szociális egyensúly és a versenyképtelenség összefüggéseire is. Ugye, így már érthetőbb?
Hócipő: Hát, restellem, de még így sem.
Orbán Viktor: Az lehet a baj, hogy Ön görcsösen az eszével próbálja feldolgozni az általam elmondottakat, holott az embereknek a szív nyelvén kell beszélni, az értelem nyelve már nem elég.