Ünneprend
Szabados Gábor
2014. 03. 15.
Ismerkedjünk meg a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság módszertani ajánlásaival, hogyan emlékezzünk jelentős eseményekre, személyekre (nem vicc, a Magyar Közlönyben is megjelent). Amelyekhez természetesen ismét hozzáfűztünk pár saját kiegészítő javaslatot.
A NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG, VALAMINT A NEMZETI ÖRÖKSÉG INTÉZETE MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA A MEGEMLÉKEZÉSEKRŐL
A megemlékezés egy jelentős esemény vagy személy emlékére szervezett ünnepélyes rendezvény. Célja az emlékezet ébrentartása vagy felébresztése, illetve a tisztelet kifejezése társadalmi szinten, nagy nyilvánosság előtt. A sikeres megemlékezés akkor éri el a célját, ha eleget tesz a társadalom részéről felmerülő elvárásoknak az ünnepi rendezvény lebonyolításának praktikus elemei (időtartam, körülmények, tartalom) tekintetében is. Annak érdekében, hogy a fenti célok megvalósuljanak,… a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB), valamint a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) az alábbi ajánlásokat adja…
3. A megemlékezések szervezése már hónapokkal a rendezvény előtt induljon el. A rendezvény szervezésének kezdeteként tájékoztatás céljából keressék fel a megemlékezés tárgyát képező személyhez vagy eseményhez köthető szervezeteket, esetleg családtagokat… Fontos a közreműködőkkel az időpont megbeszélése…
4. A megemlékezésre készüljön meghívó, amelyet a meghívottakhoz időben el kell juttatni. Nemcsak túl későn, de túl korán sem ajánlott kiküldeni a meghívót… Javasolt körülbelül két héttel a megemlékezés előtt… Indokolt lehet az előzetes regisztráció előírása…
5. A megemlékezésnek lehet védnöke, aki országos vagy helyi szinten elismert személyként emeli a megemlékezés rangját…
9. Sajtónyilvános megemlékezés esetén ajánlott sajtómeghívót küldeni…
10. Amennyiben a szervezők szeretnék megörökíteni a megemlékezést, gondoskodjanak fényképészről, operatőrről…
11. A megemlékezés helyszínére kiemelt figyelmet kell fordítani. A helyszín legyen méltó a megemlékezéshez…
14. A megemlékezés általános felépítése
14.1. Felhívó jel: Kürtön, harsonán vagy trombitán játszott ünnepélyes jeladás…
14.2. Himnusz
14.3. Moderátor köszöntése…
14.5. Rövid előadás…
14.6. Ünnepi beszéd…
14.8. …A koszorúzás, a főhajtás vagy a szál virág elhelyezése mindig a protokolláris sorrendnek megfelelően történjen meg…
14.9. A moderátor… a Szózat eléneklésére szólít fel. Fontos, hogy a Szózatot a jelenlévők is énekeljék…
14.10. Magyar takarodó vagy Il silenzio
15. A megemlékezés egyik legneuralgikusabb pontja a rendezvény időtartama…
16. Fentieken felül érdemes figyelmet fordítani a rendezvény infrastruktúrájára is…
16.1. pulpitus elhelyezése,
16.2. székek elhelyezése…
16.7. napfénytől, illetve esőtől való védelem biztosítása (legalább a beszédet mondók részére)…
Fenti dokumentumban az NMKB és a NÖRI kizárólag ajánlásokat fogalmaz meg, azok nem kötelező érvényűek…
Dr. Boross Péter s.k., Radnainé dr. Fogarasi Katalin s.k.,
A megemlékezés egy jelentős esemény vagy személy emlékére szervezett ünnepélyes rendezvény. Célja az emlékezet ébrentartása vagy felébresztése, illetve a tisztelet kifejezése társadalmi szinten, nagy nyilvánosság előtt. A sikeres megemlékezés akkor éri el a célját, ha eleget tesz a társadalom részéről felmerülő elvárásoknak az ünnepi rendezvény lebonyolításának praktikus elemei (időtartam, körülmények, tartalom) tekintetében is. Annak érdekében, hogy a fenti célok megvalósuljanak,… a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB), valamint a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) az alábbi ajánlásokat adja…
3. A megemlékezések szervezése már hónapokkal a rendezvény előtt induljon el. A rendezvény szervezésének kezdeteként tájékoztatás céljából keressék fel a megemlékezés tárgyát képező személyhez vagy eseményhez köthető szervezeteket, esetleg családtagokat… Fontos a közreműködőkkel az időpont megbeszélése…
4. A megemlékezésre készüljön meghívó, amelyet a meghívottakhoz időben el kell juttatni. Nemcsak túl későn, de túl korán sem ajánlott kiküldeni a meghívót… Javasolt körülbelül két héttel a megemlékezés előtt… Indokolt lehet az előzetes regisztráció előírása…
5. A megemlékezésnek lehet védnöke, aki országos vagy helyi szinten elismert személyként emeli a megemlékezés rangját…
9. Sajtónyilvános megemlékezés esetén ajánlott sajtómeghívót küldeni…
10. Amennyiben a szervezők szeretnék megörökíteni a megemlékezést, gondoskodjanak fényképészről, operatőrről…
11. A megemlékezés helyszínére kiemelt figyelmet kell fordítani. A helyszín legyen méltó a megemlékezéshez…
14. A megemlékezés általános felépítése
14.1. Felhívó jel: Kürtön, harsonán vagy trombitán játszott ünnepélyes jeladás…
14.2. Himnusz
14.3. Moderátor köszöntése…
14.5. Rövid előadás…
14.6. Ünnepi beszéd…
14.8. …A koszorúzás, a főhajtás vagy a szál virág elhelyezése mindig a protokolláris sorrendnek megfelelően történjen meg…
14.9. A moderátor… a Szózat eléneklésére szólít fel. Fontos, hogy a Szózatot a jelenlévők is énekeljék…
14.10. Magyar takarodó vagy Il silenzio
15. A megemlékezés egyik legneuralgikusabb pontja a rendezvény időtartama…
16. Fentieken felül érdemes figyelmet fordítani a rendezvény infrastruktúrájára is…
16.1. pulpitus elhelyezése,
16.2. székek elhelyezése…
16.7. napfénytől, illetve esőtől való védelem biztosítása (legalább a beszédet mondók részére)…
Fenti dokumentumban az NMKB és a NÖRI kizárólag ajánlásokat fogalmaz meg, azok nem kötelező érvényűek…
Dr. Boross Péter s.k., Radnainé dr. Fogarasi Katalin s.k.,
KIZÁRÓLAG KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ KIEGÉSZÍTŐ AJÁNLÁSOK EMLÉKEZTETŐÜL A MEGEMLÉKEZTETÉSEKHEZ
A megemlékezés egy jelentős esemény. Célja a megemlékezés, amelyen ébren tartjuk a megemlékezőket. Vagy felébresztjük őket. A sikeres megemlékezés akkor éri el célját, ha sikeres, amire jellemző példa, hogy az alig egy éve alapított, és az első esztendőben 300 millió forint közpénzből sikeresen gazdálkodó, a Miniszterelnökségen székelő Nemzeti Örökség Intézete sikeresen működik együtt a Boross Péter volt Nemzeti Miniszterelnök által sikeresen elnökölt Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökével…3. A megemlékezés szervezése már a rendezvény előtt induljon el. De legkésőbb a rendezvény után. Tájékozódás céljából keressünk fel a megemlékezés tárgyát képező személyeket, eseményeket, megemlékezéseket. Ha ilyeneket nem találunk, akkor családtagjainkat…
4. A megemlékezésre hívjuk meg a megemlékezőket. Vagy családtagjainkat. És sok-sok kiscserkészt. A cserkészeket sokirányúan hasznosíthatjuk: szépek az egyenruhájukban, fegyelmezettek – amivel példát mutatnak az esetleg össze-vissza megemlékezőknek –, továbbá cipelhetik a székeket és a pódiumot. Szélcsendben ők fújják a zászlókat. Eső esetén az időseket védett helyre kísérik vagy törülgetik. Közben énekelnek. Vagy esküt tesznek…
5. A megemlékezésnek lehet védnöke, aki országos vagy helyi szinten dr. Boross Péter s.k. és Radnainé dr. Fogarasi Katalin s.k.. Amennyiben Orbán Viktor Miniszterelnök Úr igény tart a védnökségre, úgy őt is védeni kell…
9. A megemlékezés ne legyen sajtónyilvános. Azon csak a mi sajtónk vehet részt. Kötelező jelleggel. Az eseményről szóló tudósításokat, riportokat, novellákat, regényeket, zeneműveket engedélyeztetés céljából nekünk kell bemutatni…
11. A megemlékezés helyszínére kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezért a megemlékezés helyszíne legyen a helyszín. A helyszín akadályoztatása esetén a póthelyszín…
14. A megemlékeztetés általános fel- és leépítése
14.1. Felkiáltójel. Kürtön, harsonán vagy trombitán játszott ünnepélyes harangzúgás vagy dobverés. Kolomp tilos, mert a kolomp profán. Csengő határeset, de akkor se elektromos, hanem csilingelő…
14.2. Himnusz. A magyar nép zivataros századaiból. (A zivataros századok 4 éve egycsapásra megszűntek.)
14.3. Moderátorok köszöntése. A moderátorok köszöntik egymást és a megemlékezőket. A megemlékezők köszöntik a moderátorokat. Ez alatt pattogó ritmusú halk gyászszene szól, amelynek ütemére a kiscserkészek menetelnek, és különböző alakzatokba rendeződve szórakoztató formációkat mutatnak be…
14.6. Ünnepi beszéd, amelynek központi témája a rezsicsökkentés. Megemlékezés a rezsiharc hőseiről.
14.7. Főhajtás, fölhajtás. Hajtás Pajtás…
14.9. Szózat. Énekelve, az éneklést ellenőrizve. Akinek igazoltan nincs énekhangja, az szavalhatja. Amíg nem megy hiba nélkül, addig nem hagyhatjuk el az ünnepség helyszínét…
15. Neuralgia
16. További szabályok
16.1. Előfordul, hogy egyik-másik megemlékezésen valaki rosszul lesz.
16.2. Nálunk ilyen nem fordulhat elő.
16.3. Amennyiben mégis, abban az esetben a fehérájulásban szenvedő rosszul levőt haladéktalanul bepúderezzük kellemes rózsaszínűre.