Díjeső előtt
Megyesi Gusztáv
2014. 02. 19. · Hócipő 2014/04
A Jászai Mari- és Kossuth-díjra jelölt művészeknek ezután nyilatkozniuk kell egy nyomtatványon arról, hogy ha megkapják, hajlandók lesznek-e átvenni a kitüntetést – írja a Hvg.hu. Az idei várományosok egyike azt mondta, hogy aki a nemet jelöli meg, annak esélye sem lesz a kitüntetésre, aki viszont igent mond, annak onnantól kezdve kötelessége lesz átvenni a díjat. Az azonban, hogy mi történik akkor, ha valaki igenlő választ adott, aztán mégsem veszi át a díjat, egyelőre még nincs szabályozva.Nézzék, azt a művészetkedvelő publikum is beláthatja, hogy az ortodox módszerek nem alkalmazhatók. A hatósági idézéssel például nem sokra menne az állam, főleg, ha a jelölt nem is tartózkodik otthon. Az viszont, hogy a Terrorelhárítási Központ kommandósai hozzák be az illetőt az ünnepségre, szintén nem eszményi megoldás, mert bár a díjazandó személy kétségkívül még idejében a kupolacsarnokba kerülne ünneplőben, ám ez esetleg félreértésekre adhatna okot, főleg a világsajtóban. Én, mint mindenben, az arany középút híve vagyok: az összes jelöltet már előző éjjel hívják be a Teve utcába baráti adategyeztetés céljából, és az ünnepségre aztán két barátságos rendőr kísérje be őket a Parlamentbe.
*
Én nem vagyok híve a likvidálásnak, végül is emberekről van szó, szerintem bőven elegendő, ha a Jászai Mari-, illetve Kossuth-díjra jelölt alkotó legközelebbi családtagjait lekapcsolja a hatóság és ismeretlen helyre viszi, persze kulturált módon, hogy a nemzetközi megfigyelők ne köthessenek bele, és majd csak akkor távozhatnak szabadon, ha az illető már átvette a díjat.
*
Én engedelmükkel kibővíteném az imént elhangzottakat azzal, hogy ne egyből a díj átvétele után engedjük ki a családtagokat. Várjuk meg, hogy az illető kezet fog-e mindhárom közjogi méltósággal, s ha igen, milyen pofával teszi, mert ha például grimaszokat vág, akkor azzal lejáratja a magyar nemzetet.
*
Nagyon helyes, az ugyanis nem fordulhat elő még egyszer, ami a kommunisták idejében Kishont Ferenccel, aki Orbán Viktor miniszterelnökünkkel és Áder János házelnökkel nem fogott kezet, állítólag azért, mert azt hitte, hogy mindketten testőrök. Ami Áder esetében még elfogadható magyarázat, de Orbán paraméterei eleve kizárják, hogy a testőrség kötelékébe tartozzék.
*
Azt mondanunk se kell, hogy a probléma mögött Gyurcsány Ferenc személye húzódik meg, aki most röhög a markába, hogy 1998-ban Blaskó színművész úr miatta nem vette át a Kossuth-díjat, holott már be volt jelentve.
*
Demjén Rózsi már 2012-ben megkapta a Kossuth-díjat. Innen jut eszembe, hogy arra az illetőre, aki megjelenik ugyan az ünnepségen, de annyira be van rúgva, hogy nem tudja átvenni a díjat, szintén vonatkoznak a retorziók?
*
Jó, jó, egyéni díjazottaknál nem lesz gond, de ne felejtsük el, megosztott Kossuth-díjat is adnak. Mármost, ha például a Klezmer Budapest Band volna az egyik jelölt, de valamilyen oknál fogva nem akaródzna nekik átvenni a díjat, akkor a tagok tömeges begyűjtése esetleg autodafénak tűnne a halódó Nyugat szemében, s megint orvul támadnának édes hazánkra. És akkor még nem beszéltem a Száztagú Cigányzenekarról, melynek előállítása már a NATO érdeklődését is felkeltené.
*
Ugyan kérem, ezek mind elméleti problémák. Ha Kossuth-díjat csakis a Magyar Művészeti Akadémia tagjai kaphatnának, minden gond megszűnne, az MMA tagjai ugyanis pénzért és díjért mindenre képesek.
*
Én inkább azt kérdezném, hogy vajon hány olyan rab van a guantánamói fogolytáborban, aki azért került oda, mert nem volt hajlandó díjat átvenni a Fehér Házban? Megmondom: egy se. Ez is a mi rendszerünk magasabbrendűségét bizonyítja.
*
Egy biztos: ha Jászai Mari élne, nem biztos, hogy megkapná a Jászai Mari-díjat.