Pancho bácsi

Megyesi Gusztáv

2014. 03. 06.

Csalódottak vagyunk. Húsvéthétfőn avatják a 3,8 milliárd forintért, szigorúan magánadományokból felépült felcsúti futballstadiont, amelynek végre nevet is adtak: Pancho-aréna.

Meg kell mondani, nem erre számítottunk. S nem állunk egyedül. A legtöbben azt nehezményezik, hogy a Pancho ugyan Puskás madridi beceneve volt, de hát mi nem vagyunk madridiak, még csak spanyolok sem, van Puskásnak rendes magyar beceneve, sőt mindjárt több is.

Az nyilvánvaló, hogy Puskás-aréna nem lehetett, mert ilyenünk már van, no de a becenevekkel is baj van. Belátható, hogy a Panchónál kétségkívül magyarabb Öcsi-aréna, pláne Öcsi bácsi-aréna kissé mulatságos, előbbi ráadásul sajtgyárost sejtet a szponzori háttérben, a Száguldó őrnagy-aréna pedig nehézkes. („Hová tetszik menni Mészáros Lőrinc őfőméltóságú polgármester uramnak? – Meccsre megyek öcsém, a Száguldó őrnagyba”.) Szóba jöhet még Puskás igazi, és a játékostársai által használt beceneve, a Sváb, ám ez meg hogyan venné ki magát ősmagyar felségterületen. A szintén egykor használatos, de kevésbé ismert Higany vagy a Boss, pláne a Caňoncito Pum (ágyúcska) meg nyilván értelmezési zavarokat okozna, utóbbi esetén Makovecz Imre nemcsak forogna a sírjában, de fel is támadna Húsvét napján, hogy a hosszú felirat elnyomja építészi stílusa elemeit.

Volna még a Kovács Miklós-aréna, ami a profilt tekintve leginkább passzolna a futballakadémiához, tudniillik Puskás Ferenc 15 éves korában játékengedély híján, feketén, Kovács Miklós néven lépett pályára a felnőtt csapatban, ám ehhez már némi humorérzék, de mindenekelőtt a Puskás-életrajz teljes ismeretére volna szükség.

Hanem mi arra gondoltunk, hogy ha már amúgy is a Real Madrid utánpótláscsapata a vendég a megnyitó tornán, akkor madridi mintára a klubért legtöbbet tett személyről nevezhetnék el az arénát, mint Madridban a Bernabéut.

Az akadémia alapítója, másodállásban a nemzet örökös miniszterelnöke végül is itt született, a szomszédos Alcsútdobozon, ahol Szent István ajánlotta a Szűzanya kezébe országunkat, környékbeli barátai ma már megbecsült tagjai a földesúri társadalomnak, neki és családjának is birtoka, szántója, hétvégi háza, egykori főhercegségi majorsága van a vidéken, ezenfelül nem csupán a fia futballozik Felcsúton, de ő maga is a faluban volt igazolt játékos.

Akadhatna-e méltóbb és alkalmasabb személy, akiről a felcsúti arénát, a magyar társadalom és a magyar futball eme pompázatos szimbólumát elnevezhetnék? – kérdezhetnénk, ám mindhiába.

Hálátlan jelenkor.