Nagyhét

Farkasházy Tivadar
2014. 01. 22. · Hócipő 2014/02
1. Nem veszek részt abban az országos értelmiségi játékban, hogy a megújhodásra képtelen MSZP berántotta az így fogatlanná váló Gyurcsányt, hogy Bajnai az igazi vesztes, hogy az összefogás kései, hogy a Fletó miatt össztűz zúdul majd rájuk, hogy Mesterházynál jobb jelölt is akadna. Ez a hozzáállásom 2002-ben bejött, pedig az sem volt egy könnyű mérkőzés. Elég, hogy az MTK Veteránban sokáig minden meccs előtt azon sopánkodtam, hogy milyen gyengén állunk ki, miért nincs itt X és Y, s az ellenfél mennyivel erősebb. Mire Aszalai Ubul kapitány és Valuch Ernő, a csapat esze merőn rám nézett, és megkérdezték, nyerésre vagy vesztésre akarsz játszani? Aztán tavaly veretlenül lettünk bajnokok, s rossz kezdés után idén is az élre kerültünk.

2. Még egy foci. A Barca úgy 70%-ban birtokolja a labdát, nemcsak azért, mert remekül passzolnak, hanem mert ha elveszítik, rögtön visszaszerzik, így meccseik zöme az ellenfél térfelén zajlik, amiből jóval nehezebb gólt kapni. Nemrég Vágó barátom a Csattban tíz percig magyarázta két gengszternek, hogy a mai MSZP miben különbözik az egykori MSZMP-től, így azoknak egyetlen friss disznóságra sem kellett reagálni.

3. Mindig próbálok különbséget tenni a kis és a nagy tolvajlások között – e szót közgazdasági értelemben használom, kiterjesztve arra az esetre is, amikor egy kormányzati intézkedés révén egy érthetetlen okból preferált réteg a többiek rovására sokkal jobban jár. A fundamentalista erkölcscsőszök viszont ugyanúgy bírálják el, ha egy perben egy 50 milliós HÉV-jelző használhatatlansága merül fel, vagy valaki beszerez egy szintén semmire se jó 5 milliárdos beléptető kaput, holott előbbi utóbbi egy százaléka, s pláne nem hasonlítható Simicska Lajos és körének 160 milliárdos közbeszerzési diadalaihoz. Ami 8 millió húszezres, s ha egymásra tesszük, legalább másfél Kékes, majdnem elérve a Retyezátot, ahol ifjúkorom hőse, Tányértalpú Barnabás szedte a szamócát. Ez a hegység pedig nem igen fér bele egy nokiásdobozba, amely nem is létezett. Ráadásul, akik emiatt csupa új arcot akarnak látni a politikában, elfeledkeznek róla, hogy az semmire se garancia, egykor Orbáné is vadonatúj volt. Ez a mennyiségtan, ami még szerepelt anyám harmadikos bizonyítványában, sajnos az ország jelentős része akkor hagyta abba matematikai tanulmányait.

4. Vagyis a bizonytalanoknak kizárólag ugyanazt tudom ajánlani, mint a Hócipő címlapja 1998-ban: válaszd a legkisebb rosszat. Mert ha otthon marad, akkor is választ, Orbán Viktort.