BKV-mentes nap
Nékám Petra
2008. 04. 19.
Alig van forgalom, sok helyen elmaradt a munka, a tanítás és még a nap is kisütött. A BKV kedves tavaszi ünnepnappal kedveskedett a budapesti utazóközönségnek. Nosztalgiából Aba Botonddal beszélgettünk.Hócipő: Aba úr…
Aba Botond: Kérem, most már le is Botizhatnak. De a Björn ellen sincsen semmi kifogásom.
Hócipő: Rendben. Nos kedves Boti, mit szól? Időtlen idők óta nem volt ilyen szép hétköznap a budapestiek életében, csend és béke honolt és talán még egyetlen sportrendezvényen sem mozogtak együtt annyit a fővárosiak, mint a mai nap folyamán.
Aba Botond: Nézze, én csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy ne foglalkozzanak a BKV-val. Nekem például dúsabb lett a hajam és a szemem alól is elmúltak a táskák, amióta nem álmodom minden este azt, hogy ott állok egy csillagcsavarhúzóval a Budakeszi úti villamos-remizben és a reggeli 4:30-as indulásig össze kell szerelnem 30 Combinót, különben Demszky Gábor megeszi a májamat.
Hócipő: Ezt azt hiszem, senki sem irigyli Öntől. De tényleg nem álmodja már ezt?
Aba Botond: De. Csak már más a vége. Mostanában nevetve átadom a csavarhúzót a főpolgármester úrnak és fütyörészve elbiciklizem a villamos-garázsból.
Hócipő: Egyéb álmok?
Aba Botond: Egyszer-kétszer álmodtam arról is, hogy Demszky úr egy műanyag lapáttal próbálja befejezni a Kálvin téri metrómegállót. Na de most nem az én álmaim a fontosak!
Hócipő: Mit gondol, hogyan hat a BKV sofőrjeire a sztrájk?
Aba Botond: Szerintem nekik is volt egy jó napjuk. Semmi dudálás, semmi rongálás és senki nem akadályozta őket a szabad kilátásban. Ha buszvezető lennék és dohányoznék, most biztosan elszívnék egy Lucky Strike-ot.
Hócipő: Lehetett olyan, akit rosszul érintett a sztrájk?
Aba Botond: Elégedetlenkedők mindig vannak. Én például ma többször hallottam a rádióban, hogy Rihannától a Shut up and drive című számot küldték a buszsofőröknek és mindenkinek, aki szereti.
Hócipő: Esetleg szakmai szinten?
Aba Botond: Szerintem egyedül a metró rendőrök és az ellenőrök sírhattak otthon, de legalább volt egy napjuk arra, hogy kimossák, kivasalják az egyenruhát. Szóval én kitartást kívánok a BKV dolgozóinak, legalább annyit, mint amennyi az amerikai íróknak volt!