Akinek Pekinge, ne vegye magára

Szabados Gábor
2008. 04. 10.
Esze ágában sincs egyetlen kormánynak se megfosztani sportolóit és nem sportoló állampolgárait a pekingi olimpiától. Ugyanakkor sok száz millió állampolgárnak eszébe jut, hogy sunyin, megalkuvó módon viselkedik az ő kormánya. Jacques Rogge, a NOB elnöke észérveket sorol.

Hócipő: Rogge úr! Mi lesz az olimpiával?

Jacques Rogge: Mi lenne? Nem értem a kérdést. Minden idők legpompásabb, legnagyszerűbb, legsikeresebb olimpiája lesz a pekingi.

Hócipő: Azért kérdezem, mert amerre csak megfordul az olimpiai láng, mindenütt tiltakozások kísérik az útját. Londonban és Párizsban összecsapások voltak. Többször el is oltották a lángot.

Jacques Rogge: Most szóljon hozzá! Az olimpiai eszme lábbal tiprása!

Hócipő: Arra gondol, hogy kékmelegítős, ki tudja honnan érkezett kínai egységek estek neki a helyi rendőrök mellett a tüntetőknek?

Jacques Rogge: Tényleg? De miért pont kék? Talán mert az a béke színe? Egyébként pedig helytelenítem az előítéleteket. Meggyőződésem, hogy a kínai tréningruhák között is vannak jó minőségűek.

Hócipő: Ön nagyon jól tudja, miről beszélek. Arról, hogy Kína Tibet-politikája, a tibetiek elnyomása, szabadságuk korlátozása miatt tiltakoznak az emberek. A közelmúltban a kínai uralom elleni tibeti lázadás leverése halálos áldozatokat követelt. Az USA-ban, ahol San Francisco volt a láng egyedüli állomása, Richard Gere és Desmond Tutu szervezett békés tüntetést a tibetiek mellett.

Jacques Rogge: Ne vicceljen már! Richard Gere-ről köztudott, hogy buddhista, és a dalai láma spanja, az a másik meg...

Hócipő: Desmond Tutu. Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek...

Jacques Rogge: Gondoltam, hogy valami ilyesmi. Én meg akkor hadd mondjam, hogy Bush elnök viszont elfogadta Hu Csin-Tao kínai elnök meghívását a megnyitóra, és már több ízben közölte: nem szándékozik megváltoztatni döntését, elutazik Pekingbe.

Hócipő: Ön többször kijelentette: jó döntés volt Kínának adni az olimpiát. Miért?

Jacques Rogge: Azért jelentettem ki többször, mert többször kérdezték. Nem fogom változtatgatni a véleményem.

Hócipő: Fel sem merül önben, hogy bojkottálni kellene az olimpiát?

Jacques Rogge: Egyszer felmerült, de azután azonnal le is süllyedt. Amúgy pedig egyetlen ország se szándékozik távol maradni.

Hócipő: Mármint egyetlen kormány se. Az emberek világszerte elítélik Kínát.

Jacques Rogge: Világszerte én is elítélhetném, de egyébként nem.

Hócipő: Kína gazdasági ereje, a világ folyamataira gyakorolt döntő hatása miatt van ez így?

Jacques Rogge: Miket nem beszél? Persze, hogy amiatt. De én azt mondom most is, mint eddig: ne vigyünk politikát az olimpiába.

Hócipő: 1956-ban Melbourne-ben volt az olimpia. A magyar forradalom véres leverése és a brit-francia katonai beavatkozás a szuezi válságba veszélybe sodorta a játékokat. A magyar néppel együttérző Spanyolország, Hollandia és Svájc hazarendelte már Melbourne-ben lévő sportolóit. A holland csapat a megnyitó napján hazarepült. A svájci olimpikonok pedig bejelentették, hogy miután nem vehetnek részt az olimpián, vöröskeresztes kisegítőként kívánnak Magyarországra utazni. A szuezi válság miatt Egyiptom, Szíria és Irak is lemondta az olimpián való részvételt, valamint - Tajvan miatt - Kína is.

Jacques Rogge: Mit akar ezzel mondani?

Hócipő: Azt akarom mondani, hogy Antwerpen 1920, Párizs 1924, Berlin 1936, München 1972, Montreal 1976, Moszkva 1980, Los Angeles 1984.

Jacques Rogge: No jó! Akkor sorolja fel ezeknek az olimpiáknak a fő szponzorait!

Hócipő: Nem tudom.

Jacques Rogge: Én se. De a mostaniét igen. A kínai Addios, Nikee, Puna, meg az olyan nagy autómárkák, mint a szintén kínai MBW, Merciedies, Volvou. Nem beszélve arról, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megkapta a pekingi olimpiára a Free Tibet feliratú pólók árusításának jogát is.